Provident őszi kampány Provident őszi kampány Hirdetés

Mikor nem fizet a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás?

Utoljára módosítva: 2025. március 24. 11:34

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) minden gépjármű-tulajdonos számára előírt biztosítási forma, amely a közlekedési balesetek során okozott károk megtérítésére szolgál. Célja, hogy a vétlen fél megfelelő kártérítést kapjon, miközben a károkozó anyagi felelősségét a biztosító átvállalja. Ugyanakkor vannak olyan esetek, amikor a biztosító nem fizet, vagy visszakövetelheti a kifizetett összeget a károkozótól. Az alábbiakban áttekintjük a KGFB alapvető működését, valamint azokat a helyzeteket, amikor a biztosító mentesül a kifizetés alól.

Mikor nem fizet a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapjai

A KGFB egy olyan biztosítási konstrukció, amelyet a törvény minden gépjárműre előír. Ennek célja, hogy a közlekedési balesetek esetén a vétlen fél ne maradjon kártérítés nélkül. A biztosítás a következő károkat fedezi:

  • Személyi sérüléses károk: Ha a balesetben valaki megsérül vagy életét veszti, a biztosító megtéríti a kórházi költségeket, az elmaradt jövedelmet és egyéb költségeket.
  • Dologi károk: Az ütközés során megsérült másik jármű, épület vagy egyéb tárgy helyreállításának költségei.
  • Egyéb vagyoni károk: Ha például egy baleset következtében egy vállalkozás működése akadályoztatva van, a KGFB bizonyos esetekben fedezi a károkat.

Fontos tudni, hogy a KGFB kizárólag a vétlen fél kárát téríti meg, a saját jármű javítására nem nyújt fedezetet. Erre a célra külön CASCO biztosítás köthető.

Mikor nem fizet a KGFB?

Bár a KGFB széles körben védi a közlekedés résztvevőit, számos esetben a biztosító nem fizet, vagy utólag visszaköveteli a kifizetett összeget a károkozótól. Ezek az esetek a következők:

1. Ha a károkozó ittasan vagy bódult állapotban vezetett

Az egyik leggyakoribb kizáró ok, ha a járművezető alkohol vagy kábítószer hatása alatt állt a baleset időpontjában. Ebben az esetben a biztosító megtérítheti ugyan a vétlen fél kárát, de utólag regresszálhatja az összeget, vagyis a károkozótól követelheti annak visszatérítését.

2. Ha a járművezető szándékosan okozta a balesetet

A biztosítási fedezet nem terjed ki a szándékosan elkövetett károkozásra. Ha például valaki bosszúból vagy más okból szándékosan nekimegy egy másik autónak, a biztosító nem köteles fizetni.

3. Ha a jármű nem rendelkezett érvényes KGFB-vel

Amennyiben a balesetet okozó jármű nem volt biztosítva, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által kezelt Kártalanítási Alap fizeti ki a károsult kártérítését, de az okozó félnek később ezt az összeget vissza kell fizetnie.

4. Ha a károkozó elhagyja a baleset helyszínét

Ha egy baleset után a károkozó megállás és segítségnyújtás nélkül elhagyja a helyszínt, és később azonosítják, a biztosító szintén megtagadhatja a kifizetést, vagy visszakövetelheti a károkozótól az összeget.

5. Ha a járművet jogosulatlan személy vezette

Amennyiben a balesetet egy olyan személy okozza, aki nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel vagy például egy lopott járművel közlekedett, a biztosító nem fizet.

6. Ha a káresemény verseny vagy engedély nélküli járműhasználat közben történt

A biztosítás nem terjed ki olyan károkra, amelyeket illegális gyorsulási versenyen vagy egyéb engedély nélküli rendezvényen okoztak.

7. Ha a kár eleve nem tartozik a KGFB hatálya alá

Bizonyos károk eleve nem tartoznak a KGFB fedezete alá. Ilyenek például:

  • A saját járműben keletkezett kár.
  • A saját hozzátartozónak okozott személyi sérülés (kivéve, ha harmadik fél is érintett a balesetben).
  • A jármű rakományának károsodása vagy elvesztése.
  • Egyéb speciális károk, például környezetszennyezés miatti követelések.

Mit tehetünk, ha a biztosító nem fizet?

Ha a biztosító elutasítja a kártérítést, érdemes először megvizsgálni az elutasítás indoklását és összevetni a biztosítási szerződéssel. Amennyiben a biztosító jogtalanul tagadja meg a fizetést, lehetőség van:

  • Panaszt tenni a biztosítónál: Minden biztosítónak kötelessége kivizsgálni az ügyet.
  • Független biztosítási szakértőt felkeresni: Egy szakértő segíthet tisztázni a helyzetet.
  • Békéltető testülethez vagy a Magyar Nemzeti Bankhoz fordulni: Az MNB felügyeleti szervként eljárhat a biztosítóval szemben.
  • Peres úton érvényesíteni az igényt: Ha más lehetőség nem marad, jogi úton is érvényesíthető a kártérítés.

Összefoglalva

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) fontos védelmet nyújt a közlekedésben résztvevők számára, azonban számos esetben a biztosító megtagadhatja a kifizetést, vagy utólag visszakövetelheti a károkozótól az összeget. Különösen fontos odafigyelni az alkoholos befolyásoltságra, a jogosulatlan járműhasználatra és a biztosítás érvényességére. Az autósok számára elengedhetetlen, hogy tisztában legyenek a biztosítási feltételekkel, és felelősen vezessenek, hogy elkerüljék a kellemetlen meglepetéseket egy esetleges baleset után.

Az oldalon megjelent írás kifejezetten informáló jellegű és kizárólag a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. mint a szerzőknek a véleményét jeleníti meg. A szerzők ezen véleményüket az előzetes szakmai tájékozódásuk és az akkor elérhető legrészletesebb információk alapján fogalmazták meg és jelenítik meg a közzétett írásban, ennek ellenére a szöveg tartalmazhat az olvasás napján már elavult és/vagy már nem a valóságnak mindenben megfelelő adatokat. Ennek megfelelően a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. a tévedés jogát teljes mértékben fenntartják, a fenti megfogalmazás semmilyen módon és formában nem tekinthető a tények egyértelmű megjelenítésének. Kérjük a döntése meghozatala előtt feltétlenül tájékozódjon és kérjen szakmai segítséget.

További blogbejegyzések

Személyi kölcsön 2026 novemberében: 10 százalék alatti kamatok, banki jóváírások és rejtett költségek – hol éri meg hitelt felvenni?

Személyi kölcsön 2026 novemberében: 10 százalék alatti kamatok, banki jóváírások és rejtett költségek – hol éri meg hitelt felvenni?

2026.11.05.

A novemberi személyikölcsön-piacon az ügyfélminősítés és a banki vállalások jelentős eltéréseket teremtenek a tényleges finanszírozási költségekben. A kedvezményes kamatok, az időszakos jóváírások és a hitelkiváltási lehetőségek gazdasági értéke csak egységes feltételek mellett hasonlítható össze.

Tovább olvasom
Vissza a blogra