Mi a különbség a nettó és bruttó jövedelem között a hitelbírálatban?

Miért keveri össze ezt a legtöbb hiteligénylő?

A bruttó bér „szebb” szám, és a munkaadói ajánlatok is jellemzően bruttóban szólnak. Emiatt sokan úgy érzik, hogy ez a „valódi” jövedelmük. A bank viszont abból indul ki, hogy a törlesztő minden hónapban a számládról megy ki, és nem a bérpapírról.

Ez a különbség nagyon gyakorlati: ha a bruttó bérből levonások vannak, akkor a nettó érkezik meg. A bank számára a nettó az a pénz, amiből a hitel fizethető. A bruttó pedig inkább csak egy kiindulópont, ami önmagában nem mondja meg, mennyi pénz áll ténylegesen rendelkezésre.

Nettó és bruttó: mit jelentenek a hitelbírálat szemszögéből?

• Bruttó jövedelem: a szerződés szerinti bér, ami levonások előtt értendő.

• Nettó jövedelem: a kézhez kapott, számlára érkező összeg a levonások után.

Hitelbírálatnál a bank jellemzően a nettó jövedelmet tekinti alapnak, de nem „akármelyik” nettót:

• a rendszeresen érkező nettót,

• a hosszabb időn át igazolhatót,

• és azt, ami várhatóan a futamidő alatt is fennmarad.

A bank tehát nem csak azt nézi, mennyi a jövedelmed, hanem azt is, mennyire kiszámítható.

Miért nem elég a bruttó még akkor sem, ha jól hangzik?

Az azonos bruttó bér mögött két embernél teljesen eltérő nettó lehet. Például:

• eltérő adókedvezmények miatt,

• eltérő levonások miatt,

• eltérő plusz juttatások szerkezete miatt.

Ráadásul a bankot nem érdekli, hogy „papíron” mennyi járna, hanem az, hogy mi látszik a banki forgalomban. Ezért kérnek gyakran bankszámlakivonatot, és ezért lehet döntő, hogy a jövedelem valóban a számlára érkezik-e.

Hogyan „számol” a bank a jövedelemmel? A háromlépcsős logika

A bankok gyakorlata bankonként eltérhet, de a gondolkodásuk hasonló:

1. Mennyi a figyelembe vehető jövedelem?
   Nem minden bevétel számít ugyanúgy. Ami egyszeri, ritka vagy nehezen bizonyítható, azt sokszor nem veszik teljes értéken.

2. Mennyire terhelt ez a jövedelem?
   Itt jönnek képbe a meglévő hitelek, tartásdíj, kezesség, lízingek – vagyis minden, ami a mozgástered csökkenti.

3. Mekkora törlesztő fér bele biztonsággal?
   A bank nem azt keresi, hogy „éppen kijön-e”, hanem hogy marad-e elég pénzed akkor is, ha drágul az élet vagy csökken a mozgástér.

Mit fogad el a bank jövedelemként, és mit nem?

A leggyakoribb félreértés: „nekem van bevételem, tehát számít”. A bank viszont különbséget tesz:

Általában jól elfogadott bevételek:

• munkabér (rendszeres, utalt),

• nyugdíj,

• tartós, igazolt vállalkozói jövedelem (ha megfelelő múltja van),

• bizonyos családtámogatások, ha tartósak és igazolhatók.

Óvatosan kezelt vagy részben figyelembe vett bevételek:

• túlóra, prémium, jutalom (mert ingadozhat),

• alkalmi bevételek,

• készpénzben kapott jövedelem (mert nehezebb bizonyítani),

• egyszeri kifizetések (például bónusz).

A bank szemszögéből az a „jó” jövedelem, ami:

• rendszeres,

• igazolható,

• várhatóan fennmarad.

Gyakorlati példák: miért kap két ember más ajánlatot ugyanazzal a bruttóval?

Példa 1: Azonos bruttó, eltérő nettó kedvezmények miatt

• Ügyfél A: 500 000 Ft bruttó, nincs kedvezmény.

• Ügyfél B: 500 000 Ft bruttó, van adókedvezmény, így magasabb nettó érkezik.

A bank a nettót nézi. Ügyfél B nagyobb hitelre lehet alkalmas, nem azért, mert „többet keres bruttóban”, hanem mert több pénz marad nála havonta.

Példa 2: Azonos nettó, eltérő teher a háttérben

• Ügyfél C: 350 000 Ft nettó, nincs más hitel.

• Ügyfél D: 350 000 Ft nettó, de van 70 000 Ft autóhitel törlesztő.

A bank számára Ügyfél D „szabad” pénze kisebb, így kisebb törlesztő fér bele. Ugyanaz a nettó, mégis más a hitelképesség.

Példa 3: Magas jövedelem, de ingadozó

• Ügyfél E: 450 000 Ft nettó átlag, de hónapról hónapra nagy eltérésekkel (jutalékos rendszer).
  A bank lehet, hogy átlagol, vagy csak az alacsonyabb, biztos részt veszi figyelembe. Ezért az E ügyfél néha rosszabb ajánlatot kap, mint akinek stabil 380 000 Ft nettója van.

A bank miért kér bankszámlakivonatot, ha van jövedelemigazolás?

A jövedelemigazolás azt mondja meg, hogy elvileg mennyi jár. A bankszámlakivonat viszont azt mutatja meg:

• ténylegesen megérkezik-e,

• rendszeresen érkezik-e,

• mennyi a valódi beérkező összeg,

• van-e olyan tétel, ami tartós terhelést jelent (más hitel, rendszeres levonás).

A bank a kivonatból látja a „valóságot”. Ezért a nettó jövedelem nem csak egy elméleti szám, hanem a számlaforgalomban megjelenő tény.

Mi számít jobban: alapbér, pótlék, jutalék?

Itt dől el sok bírálat. A bankok jellemzően úgy gondolkodnak, hogy:

• ami fix, az erős (alapbér),

• ami ingadozik, az gyengébb (jutalék, prémium),

• ami szezonális, az még gyengébb lehet.

Ez nem igazságtalanság, hanem kockázatkezelés: a bank azt a bevételt szereti, ami akkor is megjön, ha gyengébb hónap van.

Tipp 1: ha ingadozó a bevételed, készülj „biztos” számokkal

Ha jutalékos vagy vállalkozó vagy, sokat segíthet, ha:

• megmutatod több hónap átlagát,

• elkülöníted a fix és a változó részt,

• és úgy számolsz, mintha a változó rész egy része „nem is lenne”.

Ez nem pesszimizmus: ez az a szemlélet, amit a bank is használ.

Vállalkozók, katások, egyéni vállalkozók: mi a csavar a jövedelemmel?

A vállalkozói jövedelem hitelbírálatnál nem úgy működik, mint a munkabér. A bank azt nézi:

• mennyi ideje működik a vállalkozás,

• mennyire stabil a bevétel,

• mennyi a költség, mennyi marad ténylegesen,

• mi látszik a bankszámlán.

Sokan itt futnak bele abba, hogy „jó a forgalmam”, de a bank a végén azt látja: kevés a tisztán megmaradó, igazolható jövedelem. Ilyenkor nem a bruttó-nem bruttó kérdés a lényeg, hanem az, hogy mennyi a ténylegesen rendelkezésre álló pénz.

Mi a helyzet a családi bevételekkel?

Lakáshitelnél gyakori, hogy két igénylő van. Ilyenkor:

• a bank összeadja a figyelembe vehető nettó jövedelmeket,

• de a terheket is összeadja,

• és vizsgálhatja azt is, mi történik, ha az egyik fél bevétele kiesik.

A közös igénylés erősítheti a képet, de csak akkor, ha mindkét jövedelem stabil és igazolható.

Összehasonlítás más pénzügyi lehetőségekkel: hol számít ugyanígy a nettó?

A nettó vs. bruttó logika nem csak lakáshitelnél jön elő. Ugyanígy működik több más terméknél is:

Személyi kölcsön

Itt is a nettó a döntő, mert a törlesztő a számládról megy. Ráadásul a személyi kölcsön sokszor drágább, ezért a bank még óvatosabb a jövedelem terhelhetőségével.

Hitelkártya és folyószámlahitel

Ezeknél is a nettó jövedelem a kiindulópont, de a bank gyakran azt figyeli, hogy a jövedelem érkezése mennyire stabil és mennyire „eszi meg” a mindennapi kiadás. A keret sokszor a nettóhoz igazodik.

Áruhitel

Kisebb összeg, rövidebb futamidő, de a jövedelemvizsgálat itt is jellemzően nettó alapú, mert a fizetőképesség a lényeg.

A közös tanulság: a bruttó a munkaviszony nyelve, a nettó a bankolás nyelve.

A leggyakoribb hibák, amik miatt „indokolatlanul” rosszabb lesz a bírálat

1. Készpénzes jövedelem, kevés nyom a számlán
   Ha nem látszik az utalás, nehezebb bizonyítani a rendszerességet.

2. Rendszertelen jövedelemérkezés
   Ha hol 5-én, hol 20-án érkezik, a bank óvatosabb lehet.

3. Túl sok párhuzamos kötelezettség
   Nem csak a hitel számít: lízing, kezesség, tartásdíj is csökkentheti a mozgástered.

4. „Papíron jó”, de a számlaforgalomban más kép látszik
   Például a jövedelem beérkezik, de azonnal el is megy rendszeres terhelésekre.

Fontos: a bank azt nézi, mennyi marad a törlesztő után

Sokan csak a maximálisan felvehető hitelt kérdezik. A jó kérdés inkább ez: mennyire marad kényelmes a havi élet a törlesztő mellett?
A bank számára a biztonságos törlesztés az, ami nem kényszerít minden hónapban „tűzoltásra”.

Tipp 2: úgy készülj, mintha a bank „a rosszabbik hónapodra” kíváncsi lenne

Ha van 2–3 gyengébb hónapod, a bank azt is látni fogja. Ezért érdemes:

• stabil időszakban beadni az igénylést,

• nem a legfelső határig elmenni a hitelösszeggel,

• és előre rendbe rakni a párhuzamos terheket, ha lehet.

Miért jó, ha te is nettóban gondolkodsz?

Ha a hitel előtt már nettó alapú számolást használsz, elkerülöd a két leggyakoribb csalódást:

• hogy kevesebb hitelt kapsz, mint vártad,

• vagy hogy megkapod ugyan, de túl magas lesz a havi teher.

A nettó szemlélet segít abban is, hogy ne csak „kapj hitelt”, hanem jól is élj mellette.

Rövid összefoglaló tanács a végére

A hitelbírálatnál a bruttó bér csak tájékoztató jellegű: a bank a nettó, rendszeresen beérkező és hosszabb távon is tartható jövedelem alapján dönt, és ebből levonja mindazt, ami a mozgástered csökkenti. Ha a lehető legjobb eséllyel akarsz indulni, készülj úgy, hogy a jövedelmed tisztán látszódjon a számládon, legyen bizonyítható és stabil, és a hitel összegét ne a „maximumhoz”, hanem a kényelmesen fizethető törlesztőhöz igazítsd. A bank a biztonságot árazza – neked pedig ugyanígy érdemes gondolkodnod, mert a jó hitel nem csak megkapott összeg, hanem hosszú távon nyugodtan fizethető döntés.