Minden, amit a jövedelempótló biztosítás igényléséhez tudni kell
A jövedelempótló biztosítás igénylése egyszerűbb, mint gondolnád – mutatjuk, mit kell tudnod róla!
A jövedelempótló biztosítás igénylése abszolút megéri, hiszen állásvesztés, vagy hosszan tartó keresőképtelenség esetén segítséget nyújt abban, hogy biztosíthasd a családod és önmagad számára a mindennapi élethez szükséges összeget. A jövedelempótló biztosítás igénylése előtt azonban jobb, ha minden fontos tényezőt megismersz; alábbi cikkünkben ezeket foglaljuk össze.
Mire kell figyelni szerződéskötés előtt?
Az egyik legfontosabb részlet, amire figyelned kell: a várakozási idő. A legtöbb jövedelempótló biztosítás esetében ez 90 és 180 nap közé esik, de persze akadnak kivételek. Minél rövidebb ez az időszak, annál jobb, de természetesen minden biztosító kér is valami a rövid várakozási időért cserébe – a legtöbbször magasabb díjat. Ezt azért fontos figyelned, mert ha a szerződés megkötése után ebben az időszakban veszíted el az állásodat, a biztosító nem fizet.
Érdemes figyelned a belépési életkort is, ezt ugyanis maximálják a biztosítók. Ha átléped a maximum belépési életkort, akkor az adott biztosító nem köt veled szerződést jövedelempótló biztosításra, de más jellegű biztosítást sem köthetsz náluk; ilyenkor másik társaságot kell választanod.
Mennyi ideig fizet a biztosító?
Fontos tudni, hogy nem a munkanélküliség kezdetekor, hanem rá 60 nappal kezd el téríteni a biztosító, a térítési időszak pedig 6 és 10 hónap közti, változó időtartamot jelöl. Ebben az időszakban viszont minden hónapban megkapod azt az összeget, amiről a biztosítási szerződés szól.
Mennyit fizet a biztosító?
Alapvetően biztosítótól, biztosítástól és szerződött összegtől függ, de a legtöbb jövedelempótló biztosítás 50 és 200 ezer forint közötti havi összegről szól.
Mikor nem fizet a biztosító?
Biztosítótól függ, hogy mely eseteket nem tekint káreseménynek, de erről a szerződésben minden megtalálható. A legtöbb biztosítótársaságnál a következő esetekben nem történik kifizetés:
- ha a munkaviszony próbaidő alatt szűnik meg,
- ha munkaviszony határozott idejű vagy tartamú volt és úgy ér véget,
- ha a szerződéskötéskor már meglévő betegségből adódó keresőképtelenség áll elő,
- ha a távozás közös megegyezés alapján történt (gyakran kivétel ez alól az átszervezés, létszámcsökkentés vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése), illetve
- ha a keresőképtelenség anyasággal kapcsolatban következett be.
