Benyújtották a törvényjavaslatot: hogy hathat ez az ingatlanpiacra?
Idén tavasszal a magyar kormány benyújtotta a „helyi önazonosság védelméről” szóló törvényjavaslatot, amely jelentős változásokat hozhat az ingatlanpiac működésében.

A javaslat célja, hogy az önkormányzatok számára eszközöket biztosítson a helyi közösségek védelmére, különösen a gyors népességnövekedéssel és az ingatlanárak emelkedésével szemben. Az alábbiakban részletesen megvizsgáljuk, hogyan hathat ez a törvényjavaslat az ingatlanpiacra, különös tekintettel a potenciális előnyökre és hátrányokra.
A törvényjavaslat főbb elemei
A törvényjavaslat több eszközt kínál az önkormányzatoknak a helyi közösségek védelmére. Ezek a következők.
- Elővásárlási jog bevezetése: Az önkormányzatok elővásárlási jogot szerezhetnek az eladásra kínált ingatlanokra, különösen azokban az esetekben, amikor a vásárló nem rendelkezik helyi lakcímmel vagy ingatlantulajdonnal. Ez lehetővé teszi számukra, hogy elsőként vásárolják meg az ingatlant, megelőzve a külső vásárlókat.
- Lakcím létesítésének feltételekhez kötése: A települések korlátozhatják az új lakcímek létesítését, különösen akkor, ha úgy ítélik meg, hogy a település infrastruktúrája nem képes további lakosokat befogadni.
- Helyi adók bevezetése: Az önkormányzatok magasabb adókat vethetnek ki a nem helyi lakosokra vagy a befektetési célú ingatlanvásárlásokra, ezzel is visszaszorítva a spekulatív vásárlásokat.
Bármely önkormányzat élhet a különböző korlátozó intézkedésekkel, de fontos, hogy minden esetben meg kell határozni egy kívánt lakosságszámot, ami nem lehet alacsonyabb a jelenlegi lakosságszámnál. Az intézkedések csak akkor lépnek életbe, ha az adott településen a népesség átlépi a meghatározott számot.
Mentességek
A törvényjavaslat szerint mentesül a betelepülőre vonatkozó tilalmak, korlátozások és feltételek alól az a természetes személy,
- aki a településen lakóhellyel vagy ingatlantulajdonnal rendelkező személy hozzátartozója, illetve akinek a település a származási helye
- aki bizonyítja vagy legalább valószínűsíti, hogy a születését követő tíz évben maga vagy valamely hozzátartozója legalább tizenkét hónapot a településen élt
- aki állami vagy önkormányzati foglalkoztatottként – ideértve az állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban álló gazdasági társaságok foglalkoztatottjait is -, e munkavégzése érdekében települ be a településre
- utóbbi pont hatálya alá nem tartozó személy esetében teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban kijelenti, hogy a településen kíván munkavégzésre irányuló tevékenységet végezni
- aki elemi csapás vagy baleset miatt otthontalanná vált
- aki lakáscélú állami támogatással történő ingatlanszerzéssel érintett, ideértve a közeli hozzátartozóját is
- aki az egyház vagy egyházi jogi személy alkalmazottja
- a településen működő köznevelési vagy felsőoktatási intézmény tanulója vagy hallgatója
- a településen hitéleti, egészségügyi, sport, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi vagy büntetés-végrehajtási intézményben vagy intézetben él
A törvényjavaslat kimondja: az önkormányzat a rendeletével további személyi kört is mentesíthet, vagy arra kedvezőbb betelepülési feltételeket állapíthat meg.
Potenciális hatások az ingatlanpiacra
A pozitív hatások
- Helyi közösségek védelme: A törvényjavaslat lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy megőrizzék a települések karakterét és közösségi életét, megakadályozva a túlzott beépítést és a lakosság gyors cserélődését.
- Ingatlanárak stabilizálása: A spekulatív vásárlások visszaszorítása hozzájárulhat az ingatlanárak stabilizálásához, megakadályozva az árak túlzott emelkedését, amely különösen a fiatalok és az alacsonyabb jövedelműek számára jelenthet problémát.
- Infrastruktúra tehermentesítése: A lakosság növekedésének korlátozása csökkentheti az infrastruktúrára nehezedő nyomást, például az iskolák, egészségügyi intézmények és közlekedési hálózatok terhelését.
A negatív hatások
- Piaci likviditás csökkenése: Az elővásárlási jog és az ingatlanszerzés korlátozása csökkentheti az ingatlanpiac likviditását, mivel kevesebb vásárló lesz jogosult ingatlant vásárolni, ami lassíthatja az adásvételeket.
- Befektetői érdeklődés csökkenése: A szigorúbb szabályozás elriaszthatja a befektetőket, különösen azokat, akik bérbeadás vagy értéknövekedés céljából vásárolnának ingatlant, ami csökkentheti a beruházásokat és a gazdasági növekedést.
- Jogbizonytalanság: A szabályozás bevezetése jogi kihívásokat is felvethet, különösen a tulajdonhoz való jog és az egyenlő bánásmód elveinek szempontjából.
Regionális különbségek és példák
A törvényjavaslat hatása jelentősen eltérhet a különböző régiókban.
- Balaton és Velencei-tó környéke: Ezeken a területeken az ingatlanárak jelentős emelkedése és a turizmus okozta terhelés miatt az önkormányzatok valószínűleg élni fognak a szabályozás adta lehetőségekkel.
- Budapesti agglomeráció: A főváros környéki települések, amelyek az elmúlt években jelentős népességnövekedést tapasztaltak, szintén érdekeltek lehetnek a szabályozás alkalmazásában a túlzsúfoltság és az infrastruktúra túlterheltségének csökkentése érdekében.
- Elöregedő vidéki települések: Azok a települések, amelyek népessége csökken, valószínűleg nem fogják alkalmazni a korlátozásokat, mivel számukra a betelepülők jelenthetik a megújulás lehetőségét.
Jelentős változásokat hozhat
A „helyi önazonosság védelméről” szóló törvényjavaslat jelentős változásokat hozhat az ingatlanpiac működésében. Míg a célja a helyi közösségek védelme és az infrastruktúra túlterhelésének megelőzése, a szabályozás bevezetése számos kihívást is jelenthet, különösen a piaci likviditás, a befektetői érdeklődés és a jogbiztonság szempontjából. Az önkormányzatoknak alaposan mérlegelniük kell a szabályozás alkalmazásának előnyeit és hátrányait, figyelembe véve a helyi sajátosságokat és a közösség érdekeit.
Több szempont nagyon fontos az új törvényjavaslat kapcsán
- Rugalmasság biztosítása: A szabályozásnak lehetőséget kell biztosítania az önkormányzatok számára, hogy a helyi sajátosságok figyelembevételével döntsenek a korlátozások bevezetéséről.
- Átláthatóság és jogbiztonság: Fontos, hogy a szabályozás világos és átlátható legyen, elkerülve a jogbizonytalanságot és biztosítva a tulajdonhoz való jog tiszteletben tartását.
- Infrastruktúra fejlesztése: Ahelyett, hogy kizárólag a betelepülést korlátoznák, az önkormányzatoknak érdemes lenne az infrastruktúra fejlesztésére is koncentrálniuk, hogy képesek legyenek befogadni az új lakosokat anélkül, hogy a helyi közösségek életminősége romlana.
- Társadalmi párbeszéd: A szabályozás bevezetése előtt fontos a lakosság és a szakmai szervezetek bevonása a döntéshozatali folyamatba, biztosítva ezzel a széles körű támogatást és a közösségi konszenzust.
A törvényjavaslat bevezetése komoly hatással lehet az ingatlanpiacra és a helyi közösségek életére. Míg a célok érthetőek és támogatandóak, a megvalósítás során körültekintően kell eljárni, hogy elkerüljük a nem kívánt mellékhatásokat és biztosítsuk a szabályozás hosszú távú fenntarthatóságát.
Az oldalon megjelent írás kifejezetten informáló jellegű és kizárólag a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. mint a szerzőknek a véleményét jeleníti meg. A szerzők ezen véleményüket az előzetes szakmai tájékozódásuk és az akkor elérhető legrészletesebb információk alapján fogalmazták meg és jelenítik meg a közzétett írásban, ennek ellenére a szöveg tartalmazhat az olvasás napján már elavult és/vagy már nem a valóságnak mindenben megfelelő adatokat. Ennek megfelelően a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. a tévedés jogát teljes mértékben fenntartják, a fenti megfogalmazás semmilyen módon és formában nem tekinthető a tények egyértelmű megjelenítésének. Kérjük a döntése meghozatala előtt feltétlenül tájékozódjon és kérjen szakmai segítséget.