Mi a JTM, és hogyan befolyásolja a hitelfelvételt?
A JTM – azaz a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató – minden hitel igénylésének szerves része, ezért érdemes megismerni.
A JTM-szabályozást a bankok kötelesek figyelembe venni a hitelbírálat részeként, hiszen befolyásolja a kölcsönösszeg mértékét. A leginkább szemléletes megnevezése az „adósságfék”, amiből nagyrészt érthető is, hogy mire szolgál, illetve milyen hatást akartak elérni vele: a túlzott eladósodás elkerülését.
A JTM maximális mértékét a Magyar Nemzeti Bank határozza meg, a bankoknak pedig figyelembe kell venniük az igénylők minden meglévő tartozását – még azokat a hitelkártyákat és folyószámla-hitelkereteket is, amelyek nincsenek kihasználva.
A törlesztésre fordítható összeg mértéke függ a nettó igazolt jövedelemtől, azonban a bankok a vizsgálatnál a megélhetési költségekkel is számolnak, illetve más érték vonatkozik a fedezetlen kölcsönökre, illetve a jelzáloghitelekre, és az adott hitel kamatperiódusa is számít.
JTM 2023-ban
A fedezetet nem igénylő kölcsönök esetében, ha az igénylő havi nettó jövedelme 600 ezer forintnál alacsonyabb, maximum 50%-a fordítható törlesztésre, felette pedig 60% a felső határ.
Jelzáloghitelek esetén viszont jóval összetettebb a JTM-szabályozás, ugyanis, ha az igénylő jövedelme 600 ezer forint alatti, akkor 5 évnél rövidebb kamatperiódusú kölcsön esetén a jövedelem 25%-áig, 5 évet elérő, 10 évnél rövidebb kamatperiódus esetén 35%-áig, illetve legalább 10 éves kamatperiódus, vagy végig fix kamatozású konstrukció esetén 50%-áig terhelhető.
Ha a jövedelem eléri, vagy meghaladja a nettó 600 ezer forintot, akkor 5 évnél rövidebb kamatperiódusú kölcsön esetén annak 30%-áig, 5 évet elérő, 10 évnél rövidebb kamatperiódus esetén 40%-áig, legalább 10 éves kamatperiódus, vagy végig fix kamatozású konstrukció esetén 60%-áig terhelhető.
Jó tudni, hogy ugyan a JTM-szabályozást minden banknak kötelező alkalmaznia, de a saját hatáskörében akár szigorúbban is veheti a fenti számokat.
Mit tehetsz, ha kevés a jövedelmed?
Sajnos sokak számára jelent komoly akadályt a JTM-szabályozás, és, mivel megkerülhetetlen, hitel nélkül maradhatnak. Akadnak azonban „kiskapuk”, amelyeken át hitelhez vezet az út!
Amennyiben a hitelösszeget nem lehetséges csökkenteni, érdemes lehet bevonni egy adóstársat az ügyletbe, aki lehet például szülő, közeli családtag, élettárs, de akár barát is. Ebben az esetben ugyanis a JTM-számításnál figyelembe vett jövedelem magasabb lesz, hiszen az adós és az adóstárs jövedelme összeadódik, ezáltal pedig magasabb törlesztőrészleteket is elbír.
Lényeges azonban, hogy az adóstárs szintén a teljes vagyonával felel a hitelért, vagyis, ha a törlesztésben valamilyen probléma merül fel, ő is kötelezhető a fizetésre.
Ha az adóstárs bevonása nem lehetséges, akkor a futamidő meghosszabbítása az egyetlen megoldás – amennyiben egyáltalán lehetséges. Ezzel szintén csökkenthető a törlesztőrészletek nagysága, azonban fontos tudni, hogy ezzel a hitel hosszabb ideig kamatozik, vagyis összességében magasabb lesz a költsége is.
A futamidő meghosszabbításához azonban tudni kell a hiteltípusok által nyújtott lehetőségeket is: személyi kölcsön esetében ez bankonként eltérő, de többnyire 6-8 év, míg a jelzáloghiteleknél a maximum 30 év lehet, de akadnak bankok, amelyeknél 20, vagy 25 évben maximálták a futamidőt, tehát erre is figyelni kell.
Bármilyen hitelt is szeretnél igényelni, jól látható, hogy a JTM-szabályozást nem kerülheted ki, legfeljebb kijátszhatod, de akkor sem végtelenek a lehetőségeid. Érdemes tehát számolnod vele, ahogy azzal is, hogy a bankok hitelkonstrukciói nagymértékben is eltérhetnek egymástól, és míg az egyikkel jól járhatsz, addig a másikkal még a célodat se biztos, hogy eléred.
Éppen ezért fontos a különböző ajánlatok összehasonlítása, amit oldalunkon egyszerűen tehetsz meg, hiszen könnyen átláthatóvá tettük az egyes konstrukciók legfontosabb jellemzőit. Ha megtaláltad azt, amelyik a leginkább megfelel az elképzeléseidnek, ne habozz: indítsd el az igénylési folyamatot online, mindössze néhány kattintással!
