A Covid19 világjárvánnyá bővülése az élet minden területére hatással volt, és van a mai napig. Jelenleg talán kifelé lépegetünk belőle, ezt mutatja, hogy egyre több szigorítást oldanak fel világszerte, így lassan talán vissza tudunk lépni a normális, korábban megszokott életünkhöz. Éledeznek a piacok is, de közbe szól-e az infláció?
Volt-e infláció az utóbbi másfél évben?
Azt látjuk, hogy bárhová megyünk vásárolni, valahogy mintha mindig többet fizetnénk a megvásárolt termékekért, holott a kosár tartalma nem igazán változik. Ez vajon azért van, mert értéktelenebb a forint, tehát az infláció hatásait nyögjük, vagy egyszerűen drágább lett minden? Nehéz kérdés, valószínűleg mindkét megállapítás helyes. A gazdaság újraindulása sok területen hoz magával drágulást. A lezárások miatt, az eddig nem, vagy csak korlátozottan elérhető termékek után a hirtelen megugró kereslet miatt ez várható volt. Ez látszik az építőiparban, vagy a használt autók piacán, de hamarosan ez fog jelentkezni a turizmusban vagy a vendéglátásban is. Az még önmagában, hogy többe kerül egy zsák cement, vagy borsosabb egy kiadó szoba ára, még nem jelenti azt, hogy gyengül a forint. Viszont azt látjuk, hogy többet kell adnunk ma egy másik valutáért – legyen az euró vagy dollár, vagy mondjuk angol font. Ez sem jelent önmagában pénzromlást. Viszont biztosan tudjuk, hogy ezekkel a pénzekkel rendelkező országok úgy alakítottak a járvány okozta válság alatt a lehetőségeiket, hogy több pénzt öntöttek a gazdaságba, mint normál esetben tették volna.
Mekkora infláció volt a járvány alatt?
A befektetett pénz ezekben az államokban viszont a gazdaság várható helyreállásával, újraindításával úgynevezett fölös pénzzé válik, amely biztosan magával vonzza, hogy infláció várható. Sőt, máris elindult a pénzromlás, így biztosan állíthatjuk, hogy a forint is inflációs folyamatban van. Ez rossz hír, mivel nem várható lényegi csökkenés az elkezdődött drágulásban a piacon. Hogy mekkora lesz a pénzérték-csökkenés mértéke, azt még nem tudjuk megmondani, ezt sok tényező befolyásolhatja. Például az amerikai dollár esetében a világjárvány kitörése óta 10-15 százalékos inflációról is beszélhetünk, de ez még mindig nem a végleges szám, további csökkenés is elképzelhető az előrejelzések szerint. Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank, mint jegybank célja az árstabilitás elérése és fenntartása, ehhez megteszik, és a jövőben is meg fogják tenni a megfelelő lépéseket, hogy a megfelelő szinten tartsák az infláció mértékét.
