Rossz hírek az inflációról: mit jelent a legfrissebb adat?
A KSH szerint 2025. májusban az éves infláció 4,4 % volt, ami gyorsulást jelent az előző hónaphoz képest. Az áremelkedés főként az élelmiszerek, szolgáltatások és háztartási energia drágulásából ered. Bár a kormány árrésstopot vezetett be, ez nem állította meg a növekedést. A jegybank emiatt nem csökkenti a kamatot, a lakosság számára pedig nő a pénzügyi nyomás. A megoldás kulcsa a tudatos gazdálkodás és inflációkövető befektetések lehetnek.
Mi is az az infláció?
Infláción alapvetően azt az árnövekedést értjük, amelyet a vásárlóerő folyamatos csökkenése jellemez – azaz idővel ugyanazért a termékért többet kell fizetnünk. Ez a jelenség egyszerre makrogazdasági indikátor és hétköznapi életesemény: ugyanúgy érzékeljük a boltok polcain, mint a bankszámlánkon.
Az inflációt általában éves százalékban adják meg: ha például 4 %-os az infláció, akkor az árak átlagosan 4 %-kal magasabbak, mint egy évvel korábban – és a pénzünk 4 %-kal kevesebbet ér.
Miért fontos?
- Magas infláció: gyors áremelkedés, csökkenő reáljövedelem, bizonytalanság a háztartásoknak.
- Alacsony infláció: stabil árak, tervezhetőség, erősebb vásárlóerő.
- Negatív infláció (defláció): árak esése – lehet kedvező rövidtávon, de ha tartós, visszafoghatja a gazdaságot.
A legfrissebb adat – 2025. május
Az éves infláció 4,4 %, míg áprilisban ez 4,2 % volt, tehát gyorsult az áremelkedés – éves összevetésben 0,2 %-os növekedés tapasztalható
Ágazatonként
Éves szinten (2024–2025):
| Termék- vagy szolgáltatáscsoport | Infláció |
|---|---|
| Élelmiszerek | +5,9 % |
| Szolgáltatások | +5,9 % |
| Szeszesitalok, dohány | +7,3 % |
| Háztartási energia | +5,3 % |
| Tartós fogyasztási cikkek | +2,2 % |
| Általános kisvállalkozói termékek (pl. gyógyszer) | +0,4 % |
Havi (2025. április–május): +0,2 % összesen.
Részletesebb bontás:
- Postai szolgáltatások: +11,3 %
- Lakbér: +10,4 %
- Járműjavítás, lakáskarbantartás: +9,9 %
- Üdülési szolgáltatások: +8,5 %
Mi okozta a drágulást?
Szelektív növekedés: egyes árucsoportok jobban drágulnak
Főként az élelmiszerek, energia, és szolgáltatások jelentik a fő inflációs nyomást. Gazdasági elemzők szerint az idényjellegű élelmiszerek – például friss zöldség, burgonya – ára tavasszal kiemelkedően nőtt (1,6 % havi növekedés).
Energiaárak
A háztartási energia – főleg a gáz – több tényező miatt drágult: a piaci gáz ára +11,4 % éves emelkedést mutat, amit nem teljesen képes kompenzálni az energiaár-támogatás rendszere.
Szolgáltatói díjak
Bár csökkentek néhány online és pénzügyi díj (telekom, bankszámla-díj), a lakbér és postai szolgáltatások árai jelentősen nőttek – így a teljes szolgáltatási infláció az élelmiszerrel karöltve 5,9 % lett.
Kormányzati intézkedések és árrésstopok
- Márciustól 30 alapvető élelmiszer esetében árrésstop, május közepétől pedig drogériás termékekre is árrésstop rendelve.
- Ennek ellenére a KSH szerint az árrésstopos termékek éves áremelkedése nem szűnt meg teljesen – havi növekedés: +0,6 %.
Hogyan érezzük meg mindennapi szinten?
Reáljövedelem csökkenése
A 4,4 %-os infláció reálértelemben ennyi százalékkal csökkenti a pénzünk vásárlóerejét. Ha a bérek nem követik ugyanilyen mértékben, automatikus veszteséget okoz a háztartásoknak.
Elemzések és kiadási példák
- Élelmiszer: +5,9 % infláció = tej, tojás, liszt, burgonya, gyümölcsök árának ugrása 20–40 % között.
- Szolgáltatások:
- Lakbér: +10,4 %
- Postai szolgáltatások: +11,3 %.
- Energia:
- Vezetékes gáz: +11,4 %
- Palackos gáz: +6,8 %
- Áram: +1 %.
Kisebb megtakarítási lehetőségek
Az árrésstop eredményeként néhány termék ára mérséklődött. Viszont ez nem mérsékli teljesen az áremelkedést, tekintve a magasabb árszintű tételek nagy súlyát.
Állami beavatkozás, jó vagy rossz?
Az árrésstopról
Az árrésstop alapját az állami rendelet képezi: maximalizált drágítás márciustól élelmiszerekre, májustól drogériás árukra. Célja: megállítani az árak gyorsulását.
Eddigi eredmények? Havi szinten valóban csökkentés látható egyes termékeknél, de éves összevetésben nem teljes a hatása.
Szakértői vélemények: az inflációs drágulás elsősorban idényhatások, energia árak és nemzetközi nyersanyagár-emelkedés miatt következik be – nem kizárólag hazai tényezők miatt.
Következmények: gazdasági és társadalmi hatás
Jegybanki kamatpolitika
Az inflációs toleranciasávot (2-4 %) túllépve a MNB óvatos marad: inflációs nyomás fennáll, így a kamatok alacsonyan tartása nem opció. A kritikus határ felett maradt, nincs jelentős kamatcsökkentés.
Hitelkamatozás, befektetések
- Drágábbá válhatnak a lakáshitelek, mert nő a reálkamat.
- Az inflációkövető állampapírok (pl. prémiumok) vonzereje nő – lakosság egy része ide menekül.
Társadalmi hatások
- Leginkább a fix jövedelműek (nyugdíjasok, minimumjövedelemmel rendelkezők) érzik meg: zsebükben az infláció eszi a vásárlóerőt.
- Nő a nyomás az alapszintű kiadásokra (rezsi, élelmiszer, gyógyszer, kisebb szolgáltatások).
Mit tehetünk személyesen?
- Költségkövetés: részletezd, mire megy el a pénz – élelmiszer, energia, lakhatás, szolgáltatások.
- Összehasonlító árfigyelés: használj akciókat, élelmiszerár-stop hatása is lehet marginálisan.
- Energiatakarékosság: otthoni fogyasztás csökkentése (fűtés, víz, áram).
- Kamathaszon: befektetésnél nézd a inflációkövető termékeket.
- Ajánlatkérés lakás-, fogyasztási hitelekre – árban is lehet váltani.
- Étkezési szokások átalakítása: idénytermékek, szezonális árucsere.
Személyes pénzügyi tudatosság
- Inflációról beszélni muszáj: a nemzetgazdasági és személyes szint közötti kapcsolat kulcsa a fogyasztói árak mozgása.
- A 4,4 %-os infláció nem extrém Magyarországon, de nem is kívánatos: a jegybanki cél 2 % körül van.
- Az állami árrésstopok, noha néhány terméknél mérsékeltek az árak, átfogó piaci megoldást nem hoznak.
- A legnagyobb hatást személyes pénzügyi tudatosság hozhatja – költségvetéssel, takarékossággal, hosszú távú befektetési szemlélettel.
Összefoglalva
Az infláció (+4,4 % éves, +0,2 % havi alapon májusban) a magyar háztartásokban az élelmiszer, energia és szolgáltatások drágulásán keresztül érhető tetten. Márciusi árrésstop és kormányzati intézkedések ellenére nem sikerült megállítani az áremelkedést. A jegybank emiatt nem csökkent kamatot – a hitelek ára marad. A személyes tennivalók között a tudatos pénzügyi tervezés, energiatudatosság, infláció-követő befektetések szerepelnek első helyen.
Az oldalon megjelent írás kifejezetten informáló jellegű és kizárólag a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. mint a szerzőknek a véleményét jeleníti meg. A szerzők ezen véleményüket az előzetes szakmai tájékozódásuk és az akkor elérhető legrészletesebb információk alapján fogalmazták meg és jelenítik meg a közzétett írásban, ennek ellenére a szöveg tartalmazhat az olvasás napján már elavult és/vagy már nem a valóságnak mindenben megfelelő adatokat. Ennek megfelelően a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. a tévedés jogát teljes mértékben fenntartják, a fenti megfogalmazás semmilyen módon és formában nem tekinthető a tények egyértelmű megjelenítésének. Kérjük a döntése meghozatala előtt feltétlenül tájékozódjon és kérjen szakmai segítséget.
