Otthon Start maximum 50 millió: mikor éri meg kimaxolni, és mikor nem?

2026.01.14.

Szerző: Martinek András

Utoljára módosítva: 2026. január 14. 12:10

Az Otthon Start 50 milliós plafonja sokaknak azt sugallja, hogy “ha már lehet, érdemes kimaxolni”. A hitelnél viszont nem a maximum a cél, hanem az, hogy a törlesztő hosszú távon is kényelmesen vállalható legyen, és maradjon mozgástér váratlan helyzetekre. Ebben a cikkben azt mutatjuk meg, mikor lehet racionális a 50 millió közeli hitelösszeg, mikor érdemes visszavenni, és hogyan hozhatsz döntést néhány egyszerű, számokkal alátámasztott szabály alapján. A végén összehasonlítjuk az Otthon Startot más lakáscélú pénzügyi lehetőségekkel, hogy ne csak “beleférj”, hanem jól is járj.

Az Otthon Start egyik legerősebb üzenete, hogy akár 50 millió forint hitelösszeg is elérhető. Sok érdeklődő innen automatikusan arra következtet, hogy a jó döntés az, ha a lehető legtöbbet veszi fel, hiszen a kamat fix, a törlesztő kiszámítható, és “most úgyis lakást kell venni”. Csakhogy a lakáshitel nem verseny: a cél nem a plafon elérése, hanem egy olyan finanszírozás, ami nem szorít sarokba öt-tíz év múlva sem.

A maximum hitelösszeg felvétele akkor lehet okos lépés, ha három dolog egyszerre teljesül:

1. a jövedelem stabil és tartósan elbírja a törlesztőt,

2. az ingatlan ára és értéke nincs elszállva, tehát nem “túlfizetésből” lesz a nagy hitel,

3. marad tartalék, nem csak a lakásvásárlás napjáig, hanem utána is.

Ha ez a három nem áll együtt, a 50 millió könnyen drága tanulság lesz: nem a kamat miatt, hanem a mindennapi mozgástér elvesztése miatt.

A “kimaxolás” csapdája: miért dönt rosszul, aki csak a törlesztőt nézi?

Az emberek többsége a döntést egyetlen számra szűkíti le: “mennyi lesz a havi törlesztő?”. Ez érthető, de hiányos. A havi törlesztő csak a rendszeres költség, miközben egy lakásvásárlásnál vannak olyan tételek, amelyek egyszerre csapódnak be, és épp a nagy hitel mellett válnak fájdalmassá.

Tipikus rejtett költségek, amik 50 millió környékén már nagyon számítanak:

• az adásvétel és a költözés körüli egyszeri kiadások,

• berendezés, felújítás, gépek cseréje,

• a lakás fenntartási költsége (különösen nagyobb alapterületnél),

• biztosítások és egyéb rendszeres díjak.

A nagy hitel ott veszélyes, hogy minden hibát felnagyít. Ha egy félreárazott ingatlant veszel meg, ha 3–6 hónapig kiesik a jövedelem egy része, vagy ha a felújítás drágább lesz, a túl magas törlesztő miatt nincs idő “korrigálni”.

Mikor éri meg 50 millió közelébe menni?

1) Amikor a hitel kivált drágább, rosszabb helyzetet

Van olyan élethelyzet, amikor a magas hitelösszeg nem luxus, hanem kármentés.

Gyakorlati példa:
Nóra és Balázs albérletben laknak, a bérleti díj magas és évről évre nő. Találnak egy megfelelő lakást, de csak úgy fér bele a jó környék és a biztonságos állapot, ha az Otthon Startból 48–50 milliót vesznek fel. A döntés akkor lehet racionális, ha a törlesztő és a lakás fenntartása együtt sem nagyobb, mint az albérlet + a folyamatos bizonytalanság költsége, és marad tartalékuk.

A lényeg: nem a 50 millió a cél, hanem az, hogy a hitel egy rosszabb pénzügyi helyzetet váltson ki.

2) Amikor magas, stabil és “tartalékolható” a jövedelem

Az 50 millió akkor vállalható, ha a jövedelem nem csak elég, hanem marad belőle érdemi megtakarítás is.

Gyakorlati példa:
Gergő nettó 950 ezer forintot keres, párja nettó 650 ezret. Nincs más hitelük, és az utóbbi két évben minden hónapban félre tudtak tenni. Náluk a 50 millió azért lehet okos, mert nem a “határig feszítik” a családi kasszát, hanem még a hitel mellett is képesek tartalékot építeni.

Miért fontos ez?
Aki a hitelfelvétel után is tud megtakarítani, az nemcsak fizetni fogja a törlesztőt, hanem irányítani tudja a pénzügyeit.

3) Amikor az ingatlan értéke és az ára összhangban van

A bank nem a hirdetési árat “hiszi el”, hanem azt az értéket, amit elfogadhatónak tart. Ha az ingatlan túl van árazva, nagyobb önerőt kérhet, vagy eleve nehezebb lesz a folyamat.

Gyakorlati példa:
Egy 70 milliós lakásnál a környéki hasonló ingatlanok 65–67 millió körül mozognak. Ha valaki 50 millió hitellel kalkulál, könnyen lehet, hogy a bank által elfogadott érték mellett az önerő hirtelen kevés. Ilyenkor a “kimaxolás” nem megoldás, hanem tünet: túl drága lakásra próbálod ráhúzni a hitelt.

A jó kimaxolás nem a túlárazást finanszírozza, hanem egy reális értéket.

Mikor nem éri meg kimaxolni?

1) Ha a törlesztő “épphogy” belefér

Az “épphogy” a legrosszabb pénzügyi állapot. Látszólag működik, de nincs mozgástér.

Gyakorlati példa:
Zita 520 ezer forint nettót visz haza, és 50 milliót szeretne, mert így jön ki a kinézett lakás. Ha a törlesztő a fizetésének nagy részét elviszi, akkor egyetlen váratlan kiadás (autójavítás, egészségügyi költség, munkahelyváltás) boríthat mindent. Ez nem a kamat kockázata, hanem a mindennapi élet kockázata.

Ilyenkor a jobb döntés: kisebb hitelösszeg, olcsóbb ingatlan, vagy több önerő, még ha emiatt várni kell is.

2) Ha a felújítás is a hitelből “menne”, csak nincs rá külön keret

Sok lakásnál a vételár csak a kezdet. Ha a felújításra, bútorra, gépekre nincs pénz, a nagy hitel mellé gyakran jön egy drága személyi kölcsön vagy hitelkártya.

Gyakorlati példa:
András és Lili 50 milliót vesznek fel, de a lakásba még kell egy konyha és festés. Mivel nincs megtakarítás, jön mellé egy gyors kölcsön. Ezzel a két törlesztő együtt már túl nagy, és a fix kamat előnye eltűnik a drága kiegészítő hitel miatt.

3) Ha a jövedelem rövid távon változhat

Gyermekvállalás, vállalkozás indítása, munkahelyváltás – mind olyan élethelyzet, ami csökkentheti vagy átalakíthatja a bevételeket.

Gyakorlati példa:
Eszter és Dávid most még két teljes fizetéssel számolnak, de egy éven belül jöhet egy hosszabb jövedelemkiesés. 50 millióval a törlesztő “kettőre van árazva”. Ilyenkor a kimaxolás kockázatos, mert a család pénzügyi szerkezete épp átalakul.

Fontos rész: három döntési szabály, ami megóv a túlzott hiteltől

1) A “tartalék-szabály”

A hitelfelvétel után maradjon legalább több hónapnyi kiadásnak megfelelő tartalék. Nem dísznek, hanem biztonsági hálónak.

2) A “két törlesztő-szabály”

Ne legyen olyan terved, hogy a lakás megvétele után még gyorsan felveszel egy másik, drágább kölcsönt berendezésre. Ha kell, inkább kisebb hitel és lassabb felújítás.

3) A “nem egy szám” szabály

Ne csak a törlesztőt nézd, hanem a teljes havi lakás-költséget: törlesztő + rezsi + közös költség + biztosítás + rendszeres karbantartásra félretett összeg. Ez az a szám, ami valójában meghatározza, mennyire leszel szabad.

Gyakorlati példák: “kimaxolni” vagy “visszavenni”?

Példa 1: Kimaxolás jó helyzetben

• Két stabil jövedelem, más hitel nincs

• Az ingatlan jó állapotú, felújítás minimális

• Marad tartalék a vásárlás után is

Döntés: 45–50 millió lehet racionális, ha a cél egy olyan lakás, ami hosszú távon megfelel, és nem kell 3 év múlva újra költözni.

Példa 2: Kimaxolás látszólag működik, valójában szorít

• Egy fő jövedelme viszi a nagy részt

• Közepes tartalék, de felújítás várható

• A törlesztő a bevétel nagy részét elviszi

Döntés: visszavenni a hitelösszegből, vagy olcsóbb ingatlant keresni. A cél nem a “most azonnal”, hanem az, hogy 12 hónap múlva se legyen feszültség.

Példa 3: Köztes megoldás: nem kimaxolni, hanem okosan célozni

• Megvan a jogosultság, de a jövedelem ingadozó

• Jó ingatlant találtak, de nem kell feltétlenül a legdrágább

Döntés: olyan hitelösszeg, ami mellett marad mozgástér. Itt gyakran a 35–42 millió környéke hozza a “kényelmesen fizethető” állapotot.

Összehasonlítás más lakáscélú lehetőségekkel

Piaci lakáshitel vs. Otthon Start

• Otthon Start erőssége: kiszámíthatóság és hosszú távú tervezhetőség.

• Piaci lakáshitel erőssége: többféle konstrukció, és néha rugalmasabb banki feltételek.

Mit jelent ez a kimaxolásnál?
Ha a piaci hitel drágább, a 50 millió “kimaxolása” ott hamarabb válik kényelmetlenné. Viszont ha a piaci hitelnél találsz olyan megoldást, ami jobban illik a jövedelmedhez, a kisebb hitelösszeggel mégis jobb életminőséget adhat.

Támogatott családi megoldások vs. Otthon Start

• Otthon Start erőssége: egyértelmű cél, gyorsan átlátható döntés.

• Családi támogatások erőssége: bizonyos élethelyzetekben javíthatják az önerőt vagy a teljes finanszírozást, de több feltétel és több ügyintézés járhat velük.

Mit jelent ez a kimaxolásnál?
Ha a támogatásokkal érdemben csökken a hiteligény, gyakran jobb nem kimaxolni, hanem a segítséget arra használni, hogy kisebb hitellel is elérd ugyanazt a lakást.

“Előbb gyűjtök önerőt” vs. Otthon Start

• Otthon Start előnye: ha most van jó ingatlan, és a döntés nem feszíti meg a kasszát, érdemes élni a lehetőséggel.

• Több önerő előnye: kisebb hitel, alacsonyabb havi teher, könnyebb banki folyamat.

Mit jelent ez a kimaxolásnál?
Ha csak úgy jön ki a lakás, hogy 50 milliót veszel fel és utána nullán állsz, gyakran a jobb döntés az, hogy még építesz önerőt. Nem azért, mert “nem mersz hitelt felvenni”, hanem mert a mozgástér a pénzügyi szabadság alapja.

Tipp: A „maximum” helyett határozz meg egy számodra biztonságos célösszeget

Kérdezd meg magadtól: ha a törlesztő mellett minden hónapban félre tudok tenni, akkor jól választottam. Ha nem, akkor a hitelösszeg túl magas, még akkor is, ha a bank megadná.

Rövid összefoglaló tanács a végére

Az Otthon Start 50 milliós maximuma akkor éri meg, ha a hitel nemcsak “kijön a banki számokból”, hanem marad utána tartalékod és mozgástered is. Kimaxolni akkor okos, ha stabil a jövedelem, reális az ingatlan ára, és a vásárlás után is tudsz félretenni. Nem éri meg kimaxolni, ha a törlesztő csak épphogy belefér, ha a felújításra már nem marad pénz, vagy ha rövid távon változhat a családi bevétel. A jó döntés nem a plafon, hanem az, hogy a lakás a te életedhez illeszkedjen – és ne fordítva.