Milyen adóvonzata van az ajándékozásnak és az öröklésnek?

Az „ingyen” vagyon-átruházásnak is lehet ára

Sokan úgy gondolják, ha pénz vagy vagyontárgy ingyen cserél gazdát, az „nem adóköteles”. A valóság ennél bonyolultabb. Ajándékozásnál és öröklésnél nem személyi jövedelemadó merül fel, hanem vagyonszerzési illeték – meghatározott esetekben viszont teljes mentesség jár. Nem mindegy az sem, hogy ingóról (pénz, gépjármű, ékszer, részvény), ingatlanról (lakás, ház, telek) vagy vagyoni értékű jogról (haszonélvezet) van szó, és ki kinek ad. Az eltérés az illeték alapjában, mértékében, határidejében és bejelentésében is megjelenik.

Az alábbiakban rendszerezve végigvesszük a legfontosabb szabályokat, majd életszerű példákkal mutatjuk meg, hogyan lehet jogszerűen és költséghatékonyan átadni egy vagyont, illetve kezelni egy hagyatékot.

Alapfogalmak tömören

• Ajándékozás: ellenszolgáltatás nélküli vagyonátruházás. Lehet okiratban (ajándékozási szerződés), de pénzátutalás vagy tárgy átadása is.

• Öröklés: haláleset miatti vagyonátszállás, törvény vagy végrendelet szerint.

• Vagyonszerzési illeték: az államnak fizetendő közteher, amelyet az ajándékozás vagy öröklés vált ki.

• Illetékmentesség: bizonyos személyi körök és esetek mentesülnek; „mentes” = nincs fizetés és jellemzően nincs bejelentés sem (vagy egyszerűsített az eljárás).

• Illetékalap: a megszerzett vagyontárgy tiszta értéke (piaci érték – terhek). Ingatlannál tipikusan értékbecslés vagy összehasonlító adatok alapján állapítják meg; értékpapírnál a forgalmi ár az irányadó.

Ki mentes és mikor?

Teljes illetékmentesség jellemző esetei:

• Egyenes ági rokonok egymás között (szülő–gyermek, nagyszülő–unoka, örökbefogadáson alapuló rokonság).

• Házastársak egymás között.

• Öröklés esetén a testvér és a bejegyzett élettárs felé történő vagyonszerzés is mentes.

• Ingó ajándék kisebb értékben: bizonyos, kisebb forgalmi érték alatt – ha nem közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt tranzakcióról van szó – a hatósági bejelentés és az illeték is elmaradhat.

• Hagyatéki eljárásban átengedett örökrész: ha egy örökös a saját hányadát ingyen átengedi másik örökösnek, az átengedő részére nincs illeték.

Fontos megkötés:

• Ajándékozásnál a testvér és élettárs nem minden esetben illetékmentes; a mentességi kör nem teljesen azonos az öröklésnél alkalmazottal. Ha nem tartozik a jogszabály szerinti kedvezményezett körbe, az ajándék illetékköteles lehet.

• Haszonélvezet alapítása ajándékozással önálló vagyoni értékű jog, önmagában is illetékalapot képezhet (tipikusan akkor, ha egyenes ági rokonon kívül más a kedvezményezett).

Gyorstipp: Amennyiben egyenes ági rokon vagy házastárs a kedvezményezett, tipikusan teljes mentesség jár. Bonyolultabb viszony (például oldalági rokon, élettárs ajándékozás) előtt kérj állásfoglalást vagy ügyvédi segítséget, különösen ingatlannál.

Mekkora az illeték mértéke, ha nem vagy mentes?

A jog két fő kulcsot használ:

1. Általános illeték – ingó, vagyoni értékű jog, nem lakáscélú ingatlan ajándékba adása esetén magasabb kulcs érvényesül.

2. Lakáscélú ingatlan – ide jellemzően alacsonyabb kulcs tartozik, mint az általánosé.

Öröklésnél is hasonló a logika: általános kulcs, illetve lakáscélú ingatlanra kedvezőbb mérték. Az alany és a tárgy határozza meg, hogy melyik alkalmazandó, és van-e egyedi mentesség.

Pénz ajándékozása: ugyanúgy ajándékozásnak minősül, és – ha nincs mentesség – illetékalapot képez. Banki átutalásnál a közlemény és a szerződés segít a bizonyításban; nagyobb összegeknél célszerű ügyvédi okirat.

Értékpapír, befektetés: részvény, kötvény, befektetési jegy ajándékozása és öröklése is vagyonszerzés. Ha nincs mentesség, az aktuális piaci érték a mérvadó. Öröklésnél a későbbi eladás adózására külön szabályok vonatkozhatnak (szerzéskori érték, tartási idő).

Bejelentés, határidő, ki intézi?

• Öröklésnél a hagyatéki eljárásban eljáró közjegyző jelenti a vagyonszerzést; az illetékhatóság a határozat alapján szabja ki a terhet vagy állapítja meg a mentességet. Az örökös részéről külön bejelentésre ritkán van szükség.

• Ajándékozásnál a feleknek – jellemzően a kedvezményezettnek – van bejelentési kötelezettsége. Ingatlannál az ügyvédi ellenjegyzés és földhivatali eljárás miatt ez automatikusan bekerül a rendszerbe; ingónál (pénz, jármű, értékpapír) külön bejelentő nyomtatvány szükséges, és az illetéket az adóhatóság határozat alapján veti ki.

• Határidő: a bejelentést rövid, jogszabály szerinti határidőn belül kell megtenni (általában 30 nap). A késedelem mulasztási bírsággal járhat.

Fontos: Ingó ajándék nagyobb összege esetén ne maradjon el a bejelentés csak azért, mert „családon belül történt”. Ha nincs mentesség, a késői bejelentés a későbbi vagyonosodási vizsgálatnál gondot okozhat.

Ingatlan: külön figyelmet érdemel

Ajándékozási szerződés: kötelező az írásbeliség és az ügyvédi ellenjegyzés. Az illetéket az ingatlan forgalmi értéke után állapítják meg. Ha a felek egyenes ágon vagy házastársi kapcsolatban állnak, az ügy mentes. Más rokoni körben ajándékozásnál tipikusan fizetendő az illeték (lakásra kedvezőbb kulccsal).

Öröklés ingatlannal: a közjegyzői eljárás végén születik határozat a hagyatékról. Egyenes ági rokon, házastárs, testvér és bejegyzett élettárs esetén a vagyonszerzés mentes. Más rokon esetén illeték keletkezhet.

Haszonélvezet: gyakori konstrukció, hogy a szülő a gyermeknek ajándékozza a lakást, saját magának pedig életvitelszerű haszonélvezetet alapít. A haszonélvezet mint önálló jog értéke is számít: ha a kedvezményezett nem tartozik a teljes mentességi körbe, külön illetéktétel merülhet fel.

Ingó vagyontárgyak: pénz, gépkocsi, értékpapír

• Pénz: nagy összegű átutalásnál célszerű okiratban rögzíteni, hogy ajándékozásról van szó; ha nem vagytok mentes körben, illetéket kell fizetni.

• Gépjármű: ajándékozási illeték külön szabályok szerint; átírásnál a kormányablak és a biztosítás is teendő.

• Értékpapír: a mentességi körön kívül eső ajándékozásnál a piaci érték képezi az alapot; öröklésnél a szerzés igazolására a hagyatéki végzés szolgál.

Gyakorlati példák

1) Nagyszülő lakást ajándékoz az unokának

• Jogviszony: egyenes ági, tehát mentes.

• Teendők: ügyvédi szerződés, földhivatali eljárás. Illeték nincs, de az okirati és földhivatali költségek fennállnak.

• Mire figyelj: ha a nagyszülő haszonélvezetet kér, az jogilag külön bejegyzendő; a mentességet ez jellemzően nem érinti.

2) Testvér ajándékoz testvérnek pénzt lakásvételre

• Ajándékozás: testvér–testvér között nem általános a teljes mentesség; ha nem tartozik a jogszabály szerinti körbe, illetékfizetés lehet.

• Alternatíva: kölcsönszerződés és későbbi elengedés – de a tartozás elengedése is ajándékozásnak minősülhet, és illetéket válthat ki.

• Tanács: nagy összeg előtt kérj jogi egyeztetést, mert egyetlen félmondat a szerződésben sok százezer forintot érhet.

3) Végrendelet nélkül elhunyt szülő után öröklés

• Jogviszony: gyermek mint törvényes örökös, mentes.

• Eljárás: közjegyzőnél hagyatéki tárgyalás, végzés; a földhivatal felé a tulajdonjog átvezetése.

• Pénzügy: illeték nincs, de közjegyzői díj és egyéb eljárási költségek lehetnek.

4) Élettárs részére ajándékozott gépkocsi

• Ajándékozás: nem minden élettársi eset mentes; ha nem minősül jogilag elismert kapcsolatnak, illeték keletkezhet.

• Teendők: ajándékozási szerződés, átírás, biztosítás módosítása, bejelentés.

• Kockázat: elmaradt bejelentésnél utólagos vizsgálatnál a tulajdonjog igazolása gondot okozhat.

5) Öröklött értékpapír-csomag későbbi eladása

• Öröklés: ha a személyi kör mentes, illeték nincs.

• Eladás: az eladáskor az adóalap a szerzéskori értékhez képest számítódik; ezt a hagyatéki iratok igazolják.

• Teendő: őrizd meg a hagyatéki dokumentumokat, mert az értékpapírszámla-szolgáltatónak szüksége lehet rájuk.

Tipikus hibák – és hogyan kerülhetők el

1. „Családon belül minden mentes.” Nem igaz. Ajándékozásnál a mentességi kör szűkebb lehet, mint öröklésnél. Ellenőrizd a jogcímet és a viszonyt.

2. Bejelentés kihagyása ingónál. Nagyobb összegű pénz- vagy tárgyi ajándékot jelenteni kell, kivéve ha egyértelmű mentesség alá esik és/vagy teljesülnek a kis értékű ingó feltételei.

3. Haszonélvezet figyelmen kívül hagyása. Ajándékozott ingatlanon fennmaradó haszonélvezetnek értéke van, ami érintheti az illetékalapot és a későbbi hasznosítást.

4. Tartozáselengedés „ajándékba”. Ez is ajándékozásnak minősülhet, megállapítható illetékkötelezettség.

5. „Papír nincs, de megbeszéltük.” Évek múlva bizonyítási gondok lesznek. Pénz-ajándékhoz is célszerű okirat.

Rövid teendőlista ajándékozás előtt

• Kapcsolat tisztázása: egyenes ági, házastárs, testvér, élettárs – ettől függ a mentesség.

• Tárgy meghatározása: ingó, ingatlan, vagyoni jog.

• Érték megállapítása: ingatlannál forgalmi érték, ingónál reális piaci ár, értékpapírnál jegyzett ár.

• Okirat és bejelentés: ingatlannál ügyvédi szerződés; ingónál írásos nyilatkozat és – ha kell – bejelentő nyomtatvány.

• Határidő figyelése: bejelentés jellemzően 30 napon belül.

• Költségek: ügyvédi, földhivatali, értékbecslési díjak; illeték, ha nem mentes.

Rövid teendőlista öröklésnél

• Hagyatéki eljárás: közjegyző intézi, minden vagyontárgyat fel kell tüntetni.

• Illeték: a jogviszonytól függ; egyenes ágon, házastársnál, testvérnél és bejegyzett élettársnál jellemzően mentes.

• Tartozások, terhek: a „tiszta érték” számításánál levonásra kerülnek.

• Bankszámla, értékpapír: szolgáltatói igazolások kellenek; a hagyatéki végzés alapján történik az átvezetés.

• Közös öröklés átengedése: ha az egyik örökös ingyen átengedi a részét másiknak, az átengedő nem fizet illetéket, a szerző úgy adózik, mintha közvetlenül tőle örökölt volna.

• Ingatlan átvezetés: földhivatali eljárás a jogerős hagyatéki végzés után.

Költségek, amelyekre kevesen számítanak

• Okirati díjak (ügyvéd, közjegyző).

• Értékbecslés ingatlannál.

• Földhivatali eljárási díjak.

• Jármű átírási költségek.

• Pénzintézeti díjak (számlazárás, öröklési átvezetés).

• Posta, fordítás külföldi iratoknál.

Tipp: Ha több vagyonelemről van szó (lakás, kocsik, értékpapír, cégüzletrész), készíts eszközlistát. Minden tétel mellé írd oda a tulajdoni arányt, terhet (pl. jelzálog), és hogy melyik jogcímen történik az átruházás. A lista már az első ügyvédi/közjegyzői egyeztetésnél időt és pénzt takarít meg.

Összehasonlító támpont – mikor mennyire valószínű a fizetés?

• Egyenes ági rokon / házastárs: ajándékozásnál és öröklésnél is általában mentes.

• Testvér: öröklésnél jellemzően mentes, ajándékozásnál könnyen illetékköteles.

• Élettárs: öröklésnél lehet mentesség, ajándékozásnál gyakran nem mentes.

• Oldalági rokon (nagybácsi, unokatestvér) és ismerős: többnyire illetékköteles, lakásnál kedvezőbb, egyéb vagyonnál magasabb kulccsal.

• Kisebb értékű ingó ajándék: értékhatár alatt és okirati feltételekkel mentes lehet.

Összegző teendőlista nagy értékű ajándék vagy hagyaték előtt

1. Kapcsolati viszony és jogcím tisztázása.

2. Vagyontárgy-típus: ingó, ingatlan, vagyoni jog, pénz, értékpapír.

3. Érték meghatározása hitelt érdemlően.

4. Okirat előkészítése (ajándékozásnál kötelező írásban, ingatlannál ügyvédi ellenjegyzéssel).

5. Bejelentés: határidő, nyomtatvány, földhivatali/hatósági eljárás.

6. Mentesség igazolása: jogviszonyt és feltételeket dokumentumokkal támogasd.

7. Költségterv: illeték (ha van), okirati, hatósági, szolgáltatói díjak.

8. Megőrzés: iratokat 5–8 évig őrizd, értékpapírnál különösen.

Rövid összefoglaló tanács

Nagyobb értékű ajándékozás vagy hagyaték esetén mindig először a jogcímet és a rokoni viszonyt tisztázd, majd ellenőrizd a mentességi köröket. Ha nem egyenes ágról vagy házastársakról van szó, készülj illetékre, és még az átadás előtt készíts okiratot, határozd meg az értéket, és intézd a bejelentést. Ingatlannál ügyvédi ellenjegyzés kötelező, ingónál pedig a későbbi viták elkerülésére erősen ajánlott. Így jogszerűen, kiszámíthatóan és felesleges költségek nélkül zárhatod le az ügyet.