Lízing vagy hitel? Mikor éri meg a lízing, és mikor jobb más megoldás – konkrét példákkal
A lízing sokszor nem drágább, hanem kiszámíthatóbb: a használatra ad keretet, nem csak tulajdont ígér. Ebben a cikkben a videós beszélgetés tanulságaira építve végigvesszük a lízing lényegét, a leggyakoribb hibákat, és konkrét példákon mutatjuk meg, mikor jobb választás a hitelnél, illetve mikor nem éri meg. Külön kitérünk autóra, céges eszközre, futamidőre, havi díjra, visszaadásra és a döntési lépésekre.
Ha autót, kisbuszt vagy céges eszközt választasz, könnyű automatikusan a hitel felé fordulni. A lízing sokaknál még mindig „külön világ”, pedig a lényege egyszerű: nem abból indul ki, hogy az eszköz azonnal a tiéd legyen, hanem abból, hogy biztonságosan és kiszámíthatóan tudd használni. Ez a különbség nem elméleti: a döntésedben megjelenik a havi terhelés, az értékvesztés, a csere lehetősége és az is, mennyi kockázatot vállalsz a saját nevedre.
A cikk alapját egy videós beszélgetés adja, amelyben Zs. Nagy Istvánnal, a Magyar Lízingszövetség elnökével beszélgettünk arról, miért működik a lízing sok európai országban természetes módon, és mely pontokon csúsznak el itthon a döntések. A célunk nem az volt, hogy „rábeszéljünk” valamire, hanem hogy megmutassuk: a lízing nem varázslat, viszont jó helyzetben eszköz lehet a pénzügyi tervezésben.
A videóban közérthetően végigvesszük a lízing lényegét, a leggyakoribb félreértéseket, és azt is, mikor ad jobb keretet a lízing, mint a klasszikus hitel. Nézd meg, majd olvasd tovább a cikket: alatta konkrét példákkal és összehasonlításokkal segítünk dönteni.
Mi a lízing a gyakorlatban, és mit „veszel meg” valójában?
Lízingnél az történik, hogy az általad kiválasztott eszközt a finanszírozó megszerzi, te pedig szerződés szerint, részletekben fizetsz azért, hogy használhasd. A szerződés végén a megállapodástól függ, hogy az eszköz a tiéd lesz-e, visszaadod-e, vagy egy másikra cseréled. A kulcs tehát nem az, hogy „olcsó-e”, hanem az, hogy a használatodat hogyan csomagolja be egy előre rögzített rendbe.
Ebből két gyakorlati következmény jön:
Az egyik, hogy a lízing gyakran azért tud működni, mert az eszköz „önmaga” is egyfajta biztosíték. A másik, hogy a szerződés sokszor részletesen szabályozza, mi történik a futamidő alatt és a végén. Ez jó is lehet, mert tiszta kereteket ad, de rossz is, ha valaki úgy ír alá, hogy nem érti a saját vállalásait.
A lízing és a hitel közti valódi különbség: ki viseli a kockázatot?
Hitel esetén tipikusan a te felelősséged minden: megveszed az eszközt, a tiéd, és te viseled az értékvesztést, a javítás kockázatát, az eladás bizonytalanságát is. Lízingnél a kép árnyaltabb: a használat a tiéd, a tulajdon és a futamidő végi elszámolás pedig szerződéses rendben van kezelve. Ez nem azt jelenti, hogy „nincs kockázat”, hanem azt, hogy a kockázat egy része szabályozott, előre látható.
A videós beszélgetésben ezért hangsúlyoztuk: sok európai piacon azért népszerű a lízing, mert a döntésnél a kérdés nem az, hogy „az enyém lesz-e”, hanem az, hogy mennyiért használom biztonságosan, és mit kapok ezért cserébe.
Mikor lehet jobb a lízing, mint a hitel?
A lízing akkor erős, ha az eszköz:
- gyorsan veszít az értékéből,
- idővel elavulhat,
- és reálisan számolsz azzal, hogy néhány év múlva cserélnéd.
Ilyen tipikus példa az autó, de sok vállalkozói eszköz is ilyen: kiszállító jármű, gép, berendezés, amely a használattól „öregszik”, és a hatékonyság sokszor többet ér, mint a hosszú ideig tartó tulajdonlás.
A lízing emellett azoknak is segíthet, akik nem akarják a teljes vételárat azonnal „kivenni” a családi vagy céges pénzből. Itt a kérdés nem az, hogy van-e elég pénz, hanem az, hogy ha egyben kifizeted, mi marad a tartalékra és a működésre.
Gyakorlati példa: autó beszerzése három különböző gondolkodással
Képzeld el, hogy autót veszel, és az a célod, hogy kiszámítható legyen a havi terhelés, miközben nem szeretnél később kellemetlen meglepetéseket.
Az első út az egyösszegű vásárlás. Ez kényelmes, mert nincs havi kötelezettség, de akkor jó, ha a vásárlás után is marad olyan tartalék, ami elég váratlan kiadásokra. Ha a kifizetés után szűk a mozgástér, egy nagyobb javítás vagy családi helyzetváltozás könnyen újabb, rosszabb pillanatban felvett hitelt hoz.
A második út a klasszikus hitel. Itt az autó a tiéd, és a futamidő végén nincs „visszaadás” vagy állapot szerinti vita. Cserébe minden kockázat nálad van: ha a piac változik, ha az autó többet romlik a vártnál, vagy ha rossz időpontban kell eladni, az mind a te veszteséged.
A harmadik út a lízing. Itt a lényeg az, hogy a használatot fizeted havi rendben, a futamidő és a feltételek pedig kereteket adnak. Ez akkor jó, ha neked a kiszámítható havi teher és a tervezett csere fontos. Ugyanakkor itt figyelni kell arra, hogy a futamidő végén milyen állapot, futás és elszámolás van vállalva, mert ezek döntik el, mennyire lesz „valóban kiszámítható” a konstrukció.
A leggyakoribb hiba: csak a havi díjat nézik
Sokan ott rontják el, hogy kizárólag a havi díjra figyelnek, és nem a teljes képre. Pedig a döntésben legalább négy dolog számít együtt:
A havi terhelés, mert ez dönti el, hogy mennyi marad a családi vagy céges pénzben. A futamidő, mert ez határozza meg, mennyi ideig köteleződsz el. A futamidő vége, mert itt dől el a visszaadás vagy a továbblépés terhe. És végül a használati költségek, mert autó és gép esetén a fenntartás, javítás, állásidő sokszor ugyanakkora tényező, mint maga a finanszírozás.
Ha ezek közül bármelyik kimarad, akkor a „jó havi díj” könnyen rossz döntéssé válhat.
Összehasonlítás más megoldásokkal: mikor melyik életszerű?
A lízinget nem önmagában kell megítélni, hanem a helyzetedhez képest.
A hitelkártya és a folyószámla jellegű megoldások tipikusan rövid időre valók, és akkor működnek jól, ha valóban gyorsan vissza tudod tölteni a hiányt. Nagyobb összegnél és hosszabb időnél ezek könnyen bizonytalanabbá válnak, mert a költség és a kiszámíthatóság gyengébb.
Az áruhitel sokszor kényelmes, mert a vásárlás pillanatában „adja magát”, viszont emiatt az ember kevésbé gondolja át a teljes költséget és a hosszú távú terhelést. Ha a célod autó vagy céges eszköz, ott rendszerint jobb döntés egy olyan megoldás, ahol a futamidő, a feltételek és a végjáték világos.
A megtakarítás felhasználása akkor jó, ha nem nullázod le vele a biztonságodat. Sokszor a legésszerűbb megoldás a megosztás: részben saját pénz, részben finanszírozás. Így kisebb a havi teher, és mégis marad tartalék.
Fontos: mikor NEM jó a lízing?
Nem mindenre való. A lízing akkor tud rossz döntés lenni, ha valaki eleve úgy áll hozzá, hogy „majd csak lesz valahogy”, vagy ha biztosan nagyon hosszú ideig ugyanazt az eszközt akarja használni, és a tulajdonlás a cél. Ilyenkor a hitel vagy az egyösszegű vásárlás sokszor tisztább pálya.
Ugyanígy nem jó a lízing akkor sem, ha a feltételek túl szorosak a te valós használatodhoz képest. Például ha sokat mész, vagy az eszköz erősen igénybe vett, akkor a futamidő végi elszámolás pont ott fájhat, ahol nem számítasz rá.
Tipp: a „7 kérdés”, amit aláírás előtt meg kell válaszolnod
Nem kell bonyolultnak lennie, elég őszintének. Tedd fel magadnak:
- Meddig akarom használni az eszközt?
- Ha előbb cserélném, mi történik?
- Mekkora havi teher fér bele úgy, hogy közben marad tartalék?
- Mi a futamidő végi forgatókönyv: megtartás, visszaadás, csere?
- Milyen használati vállalásaim vannak, és ezek mennyire reálisak?
- Mennyi a teljes kifizetés a futamidő alatt, és mit kapok ezért cserébe?
- Mi a legrosszabb eset, ami még vállalható?
Ha ezekre nincs tiszta válasz, akkor még nem a konstrukcióval van baj, hanem azzal, hogy túl korán akarunk dönteni.
Vállalkozói példa: miért lehet a lízing „működésbarát” döntés?
Vállalkozásnál a leggyakoribb hiba, hogy a beszerzés „készpénz kérdés” lesz. Pedig a jó kérdés az, hogy az eszköz hogyan hat a működésre. Ha egyben kifizeted, lehet, hogy megvan a gép, de kevesebb marad készletre, bérekre, javításra. Ha finanszírozást használsz, akkor a pénz egy része a működésben marad, és a kiadás eloszlik.
A lízing itt akkor tud jól működni, ha a futamidőt az eszköz tényleges használatához igazítod. Vagyis addig fizetsz „rendszerben”, amíg az eszköz érdemben termel vagy segít. Ez a logika sok európai piacon már természetes: nem birtokolni akarnak mindent, hanem működni akarnak zavartalanul.
Rövid összefoglaló tanács a végére
A lízing akkor jó döntés, ha a használat a cél, a csere reális lehetőség, és a szerződés keretei illeszkednek a valós életedhez vagy működésedhez. Ne csak a havi díjat nézd: együtt számít a futamidő, a futamidő vége, a vállalások és a teljes kifizetés. Ha ezek tiszták, a lízing kiszámítható eszköz lehet. Ha nem tiszták, akkor a legjobb lépés az, hogy még nem írsz alá, hanem újraszámolsz és újrakérdezel.
Podcast-csatornáink és közösségi felületeink egy helyen.Kövess & hallgass – maradj képben a pénzügyekkel
Hallgasd itt
Tipp: iratkozz fel, hogy ne maradj le az új epizódokról.
Kövess minket
Rövid, hasznos tippek és friss pénzügyi hírek.
Az oldalon megjelent írás kifejezetten informáló jellegű és kizárólag a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. mint a szerzőknek a véleményét jeleníti meg. A szerzők ezen véleményüket az előzetes szakmai tájékozódásuk és az akkor elérhető legrészletesebb információk alapján fogalmazták meg és jelenítik meg a közzétett írásban, ennek ellenére a szöveg tartalmazhat az olvasás napján már elavult és/vagy már nem a valóságnak mindenben megfelelő adatokat. Ennek megfelelően a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. a tévedés jogát teljes mértékben fenntartják, a fenti megfogalmazás semmilyen módon és formában nem tekinthető a tények egyértelmű megjelenítésének. Kérjük a döntése meghozatala előtt feltétlenül tájékozódjon és kérjen szakmai segítséget.
