Hogyan működik a központi hitelinformációs rendszer?

2025.09.15.

Szerző: Martinek András

Utoljára módosítva: 2025. szeptember 15. 12:25

A központi hitelinformációs rendszer (KHR) minden magyar bank és pénzügyi intézmény által használt adatbázis, amely a hitelmúltadatokat gyűjti és kezeli. A cikk bemutatja, hogyan épül fel a rendszer, miként hat a hiteligénylésedre, milyen gyakorlati példákon keresztül érthető meg a működése, és milyen különbségek vannak más országokban működő hitelinformációs megoldásokhoz képest.

Ha valaha igényeltél bankhitelt, biztosan találkoztál a központi hitelinformációs rendszer (KHR) fogalmával, amelyet sokan még mindig BAR-listaként emlegetnek. Ez a nyilvántartás minden hazai bank és pénzügyi szolgáltató számára kulcsfontosságú, hiszen rajta keresztül ellenőrizhetik ügyfeleik múltbeli és aktuális hiteladatait. A rendszer célja nem a büntetés, hanem a felelős hitelezés biztosítása: megóvja az ügyfeleket a túlzott eladósodástól, a bankokat pedig a nemteljesítő hitelektől.

Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, hogyan épül fel a KHR, milyen adatokat tartalmaz, hogyan történik az adatszolgáltatás és -lekérdezés, és milyen hatással van mindez a mindennapi pénzügyi döntésekre. Gyakorlati példákkal szemléltetjük a működését, és összevetjük a nemzetközi gyakorlatokkal, hogy teljes képet kapj a rendszerről.

Mi is pontosan a központi hitelinformációs rendszer?

A központi hitelinformációs rendszer egy országos adatbázis, amelyet a BISZ Zrt. (Bankközi Informatikai Szolgáltató Zrt.) üzemeltet. Feladata, hogy összegyűjtse és nyilvántartsa a hitelügyletekkel kapcsolatos adatokat minden magyarországi pénzügyi intézménytől.

A KHR nemcsak a „rossz” adósokat tartalmazza. Ide kerül minden hitel, hitelkártya, folyószámlahitel vagy lízingügylet is – függetlenül attól, hogy rendben törlesztik-e, vagy sem. Ez azért fontos, mert a bankok így valós képet kapnak az ügyfelek teljes eladósodottságáról.

Milyen adatokat tartalmaz a KHR?

1. Azonosító adatok: név, születési dátum, anyja neve, lakcím.

2. Hiteladatok: hitel összege, futamideje, kezdő és záró dátuma.

3. Teljesítési adatok: rendben törlesztett vagy problémás hitelek.

4. Elmaradások: ha valaki 90 napon túl a minimálbér összegét meghaladó tartozással rendelkezik.

5. Garanciavállalások, kezességek: ha valaki más hiteléhez vállalt felelősséget.

Hogyan kerülnek az adatok a KHR-be?

A pénzügyi intézmények törvényben előírt kötelezettsége, hogy minden új hitelszerződésről és annak változásairól adatot szolgáltassanak a KHR felé. Ugyanez vonatkozik a problémás hitelekre is.

• Új hitel igénylésekor: az adatok automatikusan bekerülnek a nyilvántartásba.

• Fennálló tartozás esetén: minden hónapban frissítik az aktuális törlesztési állapotot.

• Tartós nemfizetésnél: ha a késedelem eléri a 90 napot és az összeg a minimálbérnél magasabb, az ügyfél „negatív státuszt” kap.

Az adatokhoz minden hazai bank és pénzügyi szolgáltató hozzáférhet, amikor új hitelkérelmet bírál el.

Gyakorlati példák a KHR működésére

Példa 1: Felelős hitelbírálat

Anna 2023-ban vett fel egy lakáshitelt, amelyet rendben törleszt. 2025-ben autóhitelt szeretne igényelni. A bank a KHR-ben látja, hogy Anna fizetési fegyelme megfelelő, ezért nagyobb eséllyel kap új hitelt.

Példa 2: Negatív státusz következménye

Péter egy személyi kölcsönt nem fizetett vissza, és 6 hónapig elmaradt a törlesztéssel. A tartozása meghaladta a minimálbért, ezért bekerült a KHR negatív listájára. Két évvel később lakáshitelt szeretne felvenni, de a bank a KHR-ből azonnal látja a problémát, így elutasítja a kérelmet.

Példa 3: Adósságrendezés hatása

Katalin több kisebb kölcsönt halmozott fel, és adósságrendező hitelt igényelt. A KHR-ben a bank látta az összes fennálló tartozását, és ennek alapján ajánlott számára megfelelő konstrukciót.

Összehasonlítás más rendszerekkel

A KHR a magyar pénzügyi piac sajátosságaihoz igazodik, de hasonló rendszerek más országokban is léteznek.

• Egyesült Államok: itt a hitelminősítést három nagy ügynökség (Experian, Equifax, TransUnion) végzi, és mindenki pontszámot kap (credit score). Ez sokkal hangsúlyosabban hat a hitelbírálatra, mint Magyarországon.

• Németország: a SCHUFA adatbázis gyűjti a hitelinformációkat, szintén pontszámos rendszerrel.

• Magyarország: a KHR inkább tényadatokat tartalmaz, nincs pontozás, hanem teljes körű adatbázis áll a bankok rendelkezésére.

Ez azt jelenti, hogy míg az angolszász országokban a jó hitelpontszám akár kedvezőbb kamatot is jelent, Magyarországon inkább a hitelmúlt átláthatósága a hangsúlyos.

Gyakran ismételt kérdések (GYIK)

1. Mennyi ideig maradnak az adatok a KHR-ben?

A rendben lezárt hitelek adatai 5 évig elérhetők. A problémás tartozások szintén 5 évig maradnak a rendszerben, miután rendeződtek.

2. Hogyan tudom lekérni a saját KHR-adatomat?

Mindenki évente egyszer ingyenesen kérhet teljes lekérdezést bármelyik bankfiókban, írásban vagy online.

3. Kikerülhetek a KHR-ből, ha előtörlesztem a tartozást?

A rendezés után az adat 5 évig még a rendszerben marad, de a státusz módosul, így a bankok látják, hogy a tartozást rendezted.

4. Befolyásolja a KHR a folyószámlanyitást?

Nem. A rendszer a hitelügyletekhez kapcsolódik, a bankszámla-nyitást önmagában nem akadályozza.

5. Mi történik, ha téves adat szerepel rólam?

Ilyenkor írásban kérhető a javítás a pénzintézettől, amely köteles 15 napon belül kivizsgálni a bejelentést.

Rövid összefoglaló tanács

A központi hitelinformációs rendszer átláthatóbbá és biztonságosabbá teszi a hitelezést. Ha fegyelmezetten törleszted a kölcsöneidet, az a jövőbeni hiteligénylésnél előnyödre válik. Ha viszont elmaradsz a fizetéssel, az hosszú évekre megnehezítheti a pénzügyi helyzetedet. Ezért a legjobb tanács: mindig csak akkora hitelt vállalj, amennyit biztosan tudsz törleszteni.