Újabb adósságfék-szabály kerülhet bevezetésre
Újabb adósságfék-szabály látott napvilágot; egyelőre csak javaslat, ám valószínű, hogy hamarosan megszületik a határozat is.
Újabb adósságfék-szabályt vezethetnek be hamarosan, ami egy új törvényjavaslat alapján derült ki; eszerint módosításra kerül a Jegybanktörvény több pontja, amelyek a hitelfelvételt szabályozzák. A tervezet szerint az igénylő jövedelmének arányában megengedett legmagasabb hitelösszeg – vagy lízingtartozás – mértékét határozná meg az új jogszabály.
Annak érdekében, hogy ne érjen felkészületlenül a törvényjavaslat elfogadása, illetve a következő hitelfelvételedre fel tudj készülni, az alábbiakban részletezzük, pontosan miről is van szó.
Az adósságfék-szabályozás lényege
Az adósságfék-szabályokat a Magyar Nemzeti Bank hozta, és a célja a hitelfelvevők túlzott eladósodásának megakadályozása. A kezelhetőnél több törlesztési teher ugyanis egyenes út az adósságspirálhoz, ami pedig a hitel felmondásához vezet, annak minden következményével együtt. Az adósságfék-szabályozás miatt viszont csak annyi kölcsönt vehetsz fel, amennyinek a havi törlesztését anyagi gondok nélkül ki tudod fizetni.
A jelenleg érvényben lévő adósságfék-szabályok
Két adósságfék-szabály van érvényben jelenleg: a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató – röviden a JTM-szabályozás – és a hitelfedezeti mutató. A jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató a havi törlesztőrészletre van hatással: az nem haladhatja meg a hiteligénylők havi nettó jövedelmének bizonyos százalékát.
- 500 ezer forint alatti jövedelem esetén, személyi kölcsönöknél 50%, felette 60% lehet a törlesztőrészlet aránya.
- Jelzáloghiteleknél a kamatperiódus is közbeszól, így 500 ezer forint alatti jövedelem esetén, 5 évnél rövidebb kamatperiódussal 25%, 5 és 10 év között 35%, 10 év, vagy hosszabb kamatperiódusnál pedig 50%, míg 500 ezer forint feletti jövedelem esetén, 5 évnél rövidebb kamatperiódussal 30%, 5 és 10 év között 40%, 10 év, vagy hosszabb kamatperiódusnál pedig 60% lehet a törlesztőrészlet aránya.
A hitelfedezeti mutatónak kizárólag a jelzáloghiteleknél van szerepe, az ingatlanfedezet kapcsán; eszerint a fedezetként felajánlott ingatlan forgalmi értékének maximum 80%-a lehet a hitelösszeg, a többit önerőként a hiteligénylőnek kell biztosítania. Ez azonban lehet úgynevezett pótfedezet is, ami egy másik, tehermentes ingatlan, így pedig az önerő akár ki is váltható, illetve magasabb hitelösszeg is igényelhető.
A tervezett új adósságfék-szabály lényege
Az újabb adósságfék-szabály bevezetése esetén a jövedelemnek lesz szerepe, ugyanis az új szabály a bank által elfogadott havi nettó jövedelem alapján számolná ki, hogy maximum mennyi hitelt igényelhetsz. Valószínűleg ezt a havi – vagy éves – jövedelem bizonyos többszöröseként fogják kiszámítani, de a maximális hitelösszeg meghatározásának módjáról pontos információink egyelőre nincsenek.
Ennek azonban lehetnek komoly hátrányai is, mivel a maximalizált hitelösszegen nem lehet majd változtatni sem a futamidő változatásával, sem pótfedezet bevonásával, azaz vagy elég lesz a hitel a céljaid megvalósításához, vagy nem, kizárólag a jövedelem növelése lesz majd a járható út.
A jövedelem növelését viszont nem tanácsos munkahelyváltással megoldani, hiszen, ha az közvetlenül a hitelfelvétel előtt történik, a bankok a minimális munkaidőre való hivatkozással el fogják utasítani a kérelmet. Az egyetlen lehetőség az adóstárs bevonása lesz, erre viszont sokaknak nincs lehetősége.
A lényeg tehát, hogy az új adósságfék-szabály korlátozhatja a lehetőségeidet, és nem csak jelzáloghitelek esetében, de gyakorlatilag minden hiteltípusnál a személyi kölcsönöktől kezdve, egészen a folyószámla-hitelkeretig.
Az újabb adósságfék-szabály előnyei és hátrányai
Ugyan az eddigiek alapján hátrányosnak érezhetjük az új adósságfék-szabályt, ám vannak előnyei is, így például nem engedi, hogy túlzott mértékben eladósodj, ösztönzi a rövidebb futamidőt, és csökkenti a hitelkockázatot is.
A hátrányai viszont számosabbak: csökkentheti a hitelképes ügyfelek számát, ezáltal a hitelezést, gyengítheti az igénylők hitelképességét, mérsékelheti a lehetőségeket, és szűkítheti a hitelpiacot is, ami összességében gyengülő gazdasághoz és drágább hitelekhez vezet.
