Maximalizálja a kormány a betéti kamatokat
A betéti kamatok maximalizálása a kormány legújabb, ilyen jellegű intézkedése, ami minden bizonnyal elkerüli majd a kamatstop népszerűségét.
Az inflációnak és az alapkamat emelésének számos negatív hatása van, ám akadt egy pozitív is: a betéti kamatok is elkezdtek emelkedni, majd elérték és át is lépték a 10%-os álomhatárt. A kormány azonban itt is közbelépett, és bevezették a betéti kamatok maximalizálását, nehogy a bankok „túl magas” kamatot fizessenek az ügyfeleknek.
Ez az intézkedés viszont egyáltalán nem növeli úgy a népszerűséget, mint a változó kamatozású jelzáloghitelek és a KKV vállalati hitelek esetében alkalmazható referenciakamat-maximalizálás, ezért nem meglepő, hogy sokan értetlenül állnak előtte.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter bejelentette, hogy március 31-éig nem fizethetnek a bankok a 3 hónapos diszkont kincstárjegy aktuális hozamánál magasabb kamatot más pénzügyi intézményeknek és a legalább 20 millió forintot lekötő lakossági ügyfeleknek.
A megjelent, november 22-étől hatályos kormányrendelet szövege szerint „a hitelintézetnél 2023. március 31. napjáig kötött, forintban elhelyezett, látra szóló és legfeljebb egyéves futamidejű betétszerződés alapján a betét összegére fizetett kamat nem haladhatja meg az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság hivatalos honlapján utoljára közzétett, 3 hónapos hátralévő futamidővel forgalomba hozott diszkont kincstárjegy aukciós átlaghozamának mértékét.”
A 3 hónapos hátralévő futamidővel forgalomba hozott diszkont kincstárjegy aukciós átlaghozama november 22-én 12,82% volt.
Gazdasági elemzők szerint a betéti kamatok maximalizálásának lényege, hogy a kormány megakadályozza a bankokat az új források bevonzásában, ezeket ugyanis a jegybankban, az egynapos betéti tendereken 18%-on tudnának kamatoztatni, ami jelentős nyereséget jelentene számukra, míg az államháztartási oldalon ez veszteségként jelenne meg.
A veszteség oka egyrészt, hogy ezzel a bankok úgymond „elszívják” a befektetők pénzét az állampapíroktól, hiszen a banki betétek kamata magasabb lenne, másrészt a Magyar Nemzeti Bank által fizetett, magasabb kamatokat az államnak kellene kifizetni, ha a jegybank mérlege emiatt deficitessé válik.
A betéti kamatok maximalizálása alapvetően a nagyobb befektetésekkel foglalkozó vállalkozásokra, a befektetési alapokra, a biztosítókra, a lakás-takarékpénztárakra, a nyugdíjpénztárakra és a 20 millió forintnál nagyobb összegekkel operáló magánbefektetőkre vonatkozik, tehát azok a kisbefektetők, akik nem ekkora összeget szeretnének kamatoztatni, igénybe vehetik a maximumnál magasabb kamatú ajánlatokat is.
Ez szép és jó, azonban ezek között jelenleg nem nagyon lehet válogatni, hiszen 12%-os – vagy azt meghaladó – betéti kamatot csak két bank kínál, ám egyelőre ezek is a kamatplafon alatti kamatozást jelentenek. Fontos viszont, hogy a betéti kamatok maximális értéke folyamatosan változhat a diszkontkincstárjegy-aukciók aktuális hozamától függően, azaz a későbbiekben akár jelentős hozamnövekedés is elérhető a többi befektetéshez képest.
Akadnak emellett homályos pontok is a rendelet szövegében; ilyen például a 20 millió forintos határösszeg is. Nem konkretizálják ugyanis, hogy ez pontosan mire vonatkozik, hiszen ez érthető egyetlen, de akár több banknál elhelyezett betétre is.
Ha egy befektető több banknál helyez el lekötött betétbe 20 millió forint alatti összeget, akkor vajon arra érvényes lesz a kamatplafon, és, ha igen, akkor ezt hogyan ellenőrzik majd? Központi nyilvántartás ugyanis nincs, de nyilatkozatot lehet erről kérni az ügyfelektől a betét lekötése előtt, ám ez még nem biztosíték semmire.
Emellett az sem egyértelmű, hogy csak a 20 millió forint fölötti összegre nem adható magasabb kamat, vagy a 20 millió alatti részre sem, illetve már egy ilyen lekötésre sem, ha összességében 20 millió forintnál nagyobb összeget helyezett el valaki lekötött betétben.
Ezekre a kérdésekre azonban valószínűleg választ kapunk majd a jogszabályból, egy dolog azonban már biztos: a betéti kamatok maximalizálása a november 22. és március 31. között kötött új betétszerződésekre érvényes.
Az oldalon megjelent írás kifejezetten informáló jellegű és kizárólag a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. mint a szerzőknek a véleményét jeleníti meg. A szerzők ezen véleményüket az előzetes szakmai tájékozódásuk és az akkor elérhető legrészletesebb információk alapján fogalmazták meg és jelenítik meg a közzétett írásban, ennek ellenére a szöveg tartalmazhat az olvasás napján már elavult és/vagy már nem a valóságnak mindenben megfelelő adatokat. Ennek megfelelően a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. a tévedés jogát teljes mértékben fenntartják, a fenti megfogalmazás semmilyen módon és formában nem tekinthető a tények egyértelmű megjelenítésének. Kérjük a döntése meghozatala előtt feltétlenül tájékozódjon és kérjen szakmai segítséget.
