Minden, amit az átalányadózásról tudnod kell
Az átalányadózás napjainkban felkapottabb téma, mint bármi más, ami nem meglepő – az alábbiakból mindent megtudhatsz róla.
Az átalányadózás a KATA új feltételei miatt kialakult káosz miatt lett az utóbbi hetek legkeresettebb szava; rengeteg hír és tudósítás foglalkozott ezzel a témával, és mindenki a kiutat kereste a szorult helyzetből. Azok számára ugyanis, akik nem személyszállítással foglalkoznak, vagy magánszemélyeken kívül másnak, így például cégeknek is számláznak, az átalányadózás jelenti a legjobb alternatívát.
Az SZJA szerinti átalányadózás viszont jelentősen megnöveli az adminisztrációs terheket, valamint az adóterheket is, ráadásul az átalányadózás jóval bonyolultabb is, mint a KATA szerinti. Ennek ellenére megpróbálunk segíteni azoknak, akik erre kényszerülnek, mégpedig a lehető legtöbb információval.
Az átalányadózás lényege
Ha az SZJA szerinti átalányadózást nézzük, akkor a teljes bevétel egy része a költséghányad, adózni pedig csak a fennmaradó jövedelem után kell, ám a megfizetendő adó mértékét a teljes bevétel mellett a tevékenység is meghatározza. Sajnos azonban bonyolódik a helyzet, ha a vállalkozás többféle tevékenységet is végez, ilyenkor ugyanis az átalányadózás alapjának meghatározásakor mindig az adott tevékenységre előírt költséghányadot kell alkalmazni.
Fontos tudni, hogy az átalányadózást csak az a vállalkozó választhatja, a akinek bevétele az átalányadós adóév előtti adóévben nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét. Mivel a minimálbér 2021-ben 167.400 forint volt, a bevételi határ 20,08 millió forint, ám a kizárólag kereskedelmi tevékenységből származó bevétel esetében a bevételi határ a minimálbér ötvenszerese, ami viszont 100,4 millió forintra jön ki.
Ehhez kapcsolódik még, hogy a bevétel az átalányadós adóévben nem haladhatja meg az aktuális éves minimálbér tízszeresét, vagyis a 24 millió forintot.
Mekkora lehet a költséghányad?
A költséghányad maximum 40% lehet, vagyis a fennmaradó 60% után kell befizetni az adót és a járulékot, ez alól azonban vannak kivételek, amikor a költséghányad akár jóval magasabb, akár 80% is lehet, mégpedig az alábbi tevékenységi köröknél:
mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, bányászati és feldolgozóipari termék-előállítás, építőipari kivitelezés, mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás, vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás, erdészeti szolgáltatás és zöldterület-kezelés, halászati szolgáltatás, halgazdálkodási szolgáltatás, feldolgozóipari szolgáltatás a bérmunkában végzett szolgáltatás és egyéb sokszorosítás kivételével, építőipari szolgáltatás, ipari gép, berendezés, eszköz javítása, gépjárműjavítás, személyi, háztartási cikk javítása, épületgépészeti berendezések javítása, a taxis személyszállítás, személygépjármű kölcsönzése vezetővel, egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás, közúti áruszállítás, számítógép, kommunikációs eszköz javítása, fényképészet, textil, szőrme mosása, tisztítása, fodrászat, szépségápolás, hobbiállat-gondozás, kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység.
Fontos, hogy kizárólag kiskereskedelmi tevékenység és mezőgazdasági őstermelők, valamint csak ebből származó bevétel esetén a költséghányad 90% százalék.
Az átalányadózás költségei
Az átalányadózó vállalkozó saját maga és az esetleges munkavállalói után fizeti az adókat és járulékokat.
A főállású, átalányadózó egyéni vállalkozónak az alábbi adó- és járulékkötelezettsége van:
- 15% személyi jövedelemadó,
- 13% szociális hozzájárulási adó, valamint
- 18,5% társadalombiztosítási járulék.
A vállalkozói nyereség után nem kell fizetni, és az átalányadózó az osztalékadó alól is mentesül. Fontos, hogy 2022-től adómentes adóalap-összeghatárt vezettek be, ami szerint 1,2 millió forintig a bevétel adó- és járulékmentes.
Ha az átalányban megállapított jövedelem minimálbér alatti, akkor a minimum járulékalap szerint kell adózni, vagyis az adott hónapra
- 15% személyi jövedelemadót kell fizetni a ténylegesen elért jövedelem szerint,
- 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni a minimum járulékalap 112,5%-a alapján,
- 18,5% társadalombiztosítási járulékot kell fizetni a minimum járulékalap 100%-a alapján.
Az alábbi tételeket nem kell megfizetni az átalányadózást választó egyéni vállalkozóknak:
- a vállalkozói nyereségadót,
- a vállalkozói jövedelem után a 9% személyi jövedelemadót,
- az osztalék-adóalap után a 15% személyi jövedelemadót, valamint
- az osztalék-adóalap után a 13% szociális hozzájárulási adót.
Heti 36 órát elérő munkaviszony, vagy nappali tagozatos hallgatói jogviszony esetén a vállalkozó mentesül a kötelező minimumjárulékok és az adó fizetése alól az adómentes bevételi értékhatárig.
Ha az átalányadózás főállás mellett történik, akkor a ténylegesen megszerzett jövedelem után fizetendő tételek a következők:
- 18,5% társadalombiztosítási járulék, és
- 13% szociális hozzájárulási adó.
Az átalányadózásra vonatkozó határidők
- A személyi jövedelemadó-bevallást évente, a tárgyévet követő év május 20-ig kell beadni.
- Az SZJA-előleget negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.
- A szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot havonta kell fizetni, és a bevallást is ekkorra, vagyis a a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell elkészíteni.
Az alanyi áfa-mentesség kérdése
Azok a KATA-adózók, akik bevétele nem haladta meg tavaly és nem haladja meg idén sem a nettó 12 millió forintot, bejelentkezés alapján alanyi adómenetesek lehetnek, azaz nem kell áfás számlát kiállítaniuk, és áfa-bevallási kötelezettségük sincs.
A szeptembertől átalányadózó vállalkozók továbbra is maradhatnak alanyi adómentesek, ha a 12 millió forint nettó bevételi korlátot nem lépik át, és az a kedvezményük is megmaradhat, hogy nem kell külön vállalkozói bankszámlát fenntartaniuk.
Fontos tudni, hogy a nem adómentes jövedelemrész, vagyis az adóalap terhére teljes körűen érvényesíthetők az SZJA-kedvezmények, még abban az esetben is, ha a vállalkozó átalányadózó.
Az oldalon megjelent írás kifejezetten informáló jellegű és kizárólag a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. mint a szerzőknek a véleményét jeleníti meg. A szerzők ezen véleményüket az előzetes szakmai tájékozódásuk és az akkor elérhető legrészletesebb információk alapján fogalmazták meg és jelenítik meg a közzétett írásban, ennek ellenére a szöveg tartalmazhat az olvasás napján már elavult és/vagy már nem a valóságnak mindenben megfelelő adatokat. Ennek megfelelően a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. a tévedés jogát teljes mértékben fenntartják, a fenti megfogalmazás semmilyen módon és formában nem tekinthető a tények egyértelmű megjelenítésének. Kérjük a döntése meghozatala előtt feltétlenül tájékozódjon és kérjen szakmai segítséget.
